Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 101 aki törvényszerű eljárást követelhet és pedig nemcsak az államtól mgy helyi közülettől, hanem az ő nevében eljáró köztisztviselőtől saját személyében is. — Márészt hátránya az, hogy a teljesen vétlen tisztviselőt' is pereknek teszi ki s őt albba a helyzetbe hozza, hogy az ellene indított pereket állania kell, nem háríthatja el a pert azzal, hogy a felperessel nem ő. hanem csak munkaadója áll szemben. Ennyiben rosszabb a köztisztviselő helyzete a fent többször említett Tóth Péter bankpénztárosnál. Tóth Péter, ha vétkesen kárt okozott az ügyfélnek, végeredményben szintén kénytelen lesz fizetni, mert bankja, ha mi rasztalták. a kárt tőle fogja visszakövetelni. De ha a harmadik személy kártérítési követelése a bank elleni perben alaptalannak bizonyult, ő megszabadult a per kellemetlenségeitől és költségeitől. A köiztisztviselőnek ezeket is vállalnia kell s a megnyert pernek az ellenfélen be nem hajtható költségeit munkaadója bizony mem fogja neki megtéríteni. Hogy a ibíró az alaptalan periektől védve van a kárkereshetőség előzetes megállapításának szükségességét kimondó rendelkezéssel, a pénzkezelő tisztviselő pedig- azzal, hogy ifelelősséig/e munkaadója mellett csak másodlagos, arra alább még visszatérünk. 7) Ezután az a kérdés merült fel a bizottságban, hogy felelős legyen-e a közhivatalnok minden hivatalos kötelességének megsértéséért vagy csak az olyanért, amely őt meghatározott harmadik személlyel szemben terheli. Volt olyan felfogás, hogy csak az olyan Vétkes cselekményért vagy mulasztásért legyen felelős, amely közvetlenül egyesek magánjoga ellen irányul, pl. a gyámhatósági tisztviselő felelőssége csak a gyámolt, gondnokolt javára álljon fenn. E felfogás hívei sem kívánták átvenni a német polgári törvénykönyv 839. §-ának azt a rendelkezését, hogy a tisztviselő csak akkor felel, ha egyenesen hivatali szabályok rónak rá meghatározott harmadik személy javára bizonyos kötelezettséget, de annyit megkívántaik volna, hogy legyen valamiféle szabály, amely egyenesen harmadik személy javára kötelezi valamire a közhivatalnokot. A győztessé vált ellenpárt álláspontja szerint viszont a közhivatalnok, ha jogellenes cselekményével kárt okoz, mindig egyéná jogot sért, mert minden eljárásánál arra van hivatva, hogy a közönség érdekét szolgáló közjogi szabályokat helyesen alkalmazza és ne úgy, hogy másoknak kárt okozzon. Minden jogellenesség esetében felelősnek kell lennie neki is s vele együtt munkaadójának is. E felfogás hívei nem féltek az államot fenyegető kockázattól, mert a közfunkciók ellátásával járó kockázat viselése a modern államtól feltétlen megkövetelhető. Ily vita után történt a döntés a fent közölt szöveg értelmében, amely mint az utólbbi álláspontot fogadta el.17 Véleményünk szerint a törvényjavaslat ebben a vonatkozásban nagyon is messzemenően állapítja meg a 'tisztviselő felelősségét s ezzel együtt a tisztviselő munkaadójának felelősségét is. Minden munkaadónak joga van ugyanis arra. hogy 'munkavállalóihoz kizárólag a saját érdekében olyan utasításokat intézzen, amelyek a 17 Hogy a puszta belső ügykezelési utasítás megsértése harmadik személvnek kártérítési jogot nem adhat, kiemeli az első tervezet indokolása (III kötet. 303. lap.) Maga a szöveg azonban e megszorításra sem ad alapot.