Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 07 község arra, aki helyette eljár. Aki az állam, helyi közület közjogi működé­sében résztvesz és ennek során okoz kárt, az a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok alá esik és szolgálatadójára is a köztisztviselőkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Ezen a nyomon haladtak a tanácskozások a Magánjogi Törvénykönyv előkészítése során is. A Magánjogi Törvénykönyv előkészítő bizottságában a 84. számú fő­kérdés tárgyalásánál felmerült az a kérdés, hogy a közhivatalnok fogalmát nem kellene-e meghatározni, de némelyek ezt egészen mellőzendőnek tartották, mások az életbeléptető törvényre kívánták hagyni s így a meghatározás a törvényjavaslatba nem került bele. Az eszmecsere sarán azonban rámutattak a bizottság tagjai, hogy vannak állami funk­ciók — (pl. a postai működés), — amelyekről nem kétségtelen, hogy köz­vagy magánfunkciók-e és rámutattak arra is, hogy közfunkciókat átruhá­zott ügykörben nemcsak állami, törvényhatósági és községi alkalmazottak látnak el, hanem pl. az ügyvédi kamarák is; az ügyvédi kamara ügyészének ügyvédi fegyelmi ügyekben a kir. ügyésszel konkurráló vádjoga is van. Kérdés, közhivatalnokok-e az ilyen szervek, következésképen maguk a köz­hivatalnokokra megszaibott rendelkezések szerint felelnek-e és felel-e eljárá­sukért az állam is? Mások azt emelték ki, hogy közhivatalnok csak az, aki az állam, törvényhatóság' tvagy község nevében jár el, ezek valamelyikét kép­viseli, más ellenben nem. EJhlhez képest, szerintünk, mem közhivatalnok például a nyomozati hatóság orvosa sem, mert az saját nevében adja orvosi szakvéleményét. — Mindebből az látszik, hogy a. bizottság tagjai azt tartot­ták döntőnek, hogy az állam, (helyi közület) nevében közfunkciót látott-e el a károkozó személy. A bírói gyakorlatban főleg a helyi hatóságok lisztviselői tekintetében merül fel a kérdés, hogy valamely alkalmazott közhivatalnok-e a kártérítési felelősség szempontjából, vagy nem. Az állami alkalmazottak eljárásáért ugyanis az állam nagyjából ugyanúgy felelős, mint egyéb alkalmazottaiért és pedig közvetlenül, ellenben a helyi közületek maigánalkalrnazottakért köz­vetlenül, köztiszt viselőkért csak másodsorban felelnek. A bírói gyakorlat úgy találta, hogy a székesfőváros vásárcsarnoki alkal­mazottai közhivatalnokok, mert a vásárcsarnok nem puszta üzleti magán­vállalkozás, hanem csak újabb módja a székesfővárost megillető vásárjog gyakorásának és az ezen ősi jogiból származó közjövedelem beszedésének (budapesti tábla 1901. I. G. il 44.). Ellenben pl. a székesfővárosi mezőőrt a Kúria nem tekintette közhivatalnoknak (K. 7329/1916,). 2)i Természetes, hogy a köztisztviselői felelősségre vonatkozó szabályok csak akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha a közhivatalnok hivatalos kötelességének megsértésével vagy hivatalos hatalmával visszaélve okozta a kárt. Erre hivatkozva nem hozott a bíróság marasztaló ítéletet azon az alapon, hogy a község elöljárói valamely magánokiraton levő aláírás valódiságát tévesen igazolták, mert az ilyen igazolás nem tartozik a község hatáskörébe. Egy más esetben a községi bíró és a községi jegyző nyilatkozatot adtak ki, hogy a község bizonyos időpontig nem fog polgári iskolát létesíteni s ezt a község pecsét­jével is ellátták. A nyilatkozat átvevője ebben bízva magániskolát létesített. Jogállam XXXIII. évf., 3. füzet. 7

Next

/
Thumbnails
Contents