Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

98 DR. SÁRFFY ANDOR A község nevében, de a képviselőtestület hozzájárulása nélkül tett ez a nyilatkozat azonban a községet nem kötelezte és a község annak tartalmával ellentétben létesített is polgári iskolát. A magániskola tulajdonosa erre a községi bíró és jegyző ellen támasztott kártérítési keresetet, de a bíróság elutasította, mert ők nem mint magánszemélyek nyilatkoztak, felelősek tehát csak akkor lennének, ha a nyilatkozatot kérő felet megtévesztették volna arra nézve, hogy ők ilyen nyilatkozattételre jogosultak (K. 8168/1929.) Hogy ezekben az esetekben a döntés helyes-e: azon fordul meg, nem köteles e a közhivatalnok megtagadni a kérés teljesítését, ha hatáskörén kívül esik. A most tárgyalt kérdéssel egyébiránt az állam felelősségének tárgyalásánál (I. 4. alatt) már foglakoztunk. 3) A közhivatalnok fogalmának és annak tárgyalása után, hogy miféle eljárások azok, amelyekre a .közhivatalnoki felelősség szabályai alkalmazandók, lássuk most már a közhivatalnok felelősségére vonatkozó szabályokat. A iközhivatalnoknak befelé, munkaadójával szemben fennálló kártérítési felelősségére vonatkozó kevés mondanivalónk lehet. Általános tisztviselői pragmatika-törvényünk nincsen, csak a tisztviselők egyes csoportjaira vonatkozólag van szabály a tisztviselőnek munkaadójával szemben fennálló vagyonjogi felelősségére vonatkozólag. Ezeket az egyes rendelkezéseket a kifelé való felelősség szabályaival kapcsolatban fogjuk ismertetni, de utalunk a II. és III. alatt már felhívott törvényes rendelkezésekre is. Itt még csak azt említjük meg. hogy a tisztviselőnek szolgálatadója elleni kártérítése kérdésében a rendes bíróság van hivatva eljárni. Kivétel az adókezelés során okozott kár, melynek megtérítését a károsult kincstár vagy helyi hatóság — és mint látni fogjuk, a magánfél ás — közigazgatási úton követelheti s a közigazgatási határozat ellen panasznak van helye a közigazgatási bíróságihoz (600/ 1927. sz. közadókezelési összeállítás, 131. §.). 4) Rátérve már most a közhivatalnoknak kifelé, harmadik károsultak irányában fennálló vagyoni felelősségére, meg kell állapítanunk, hogy e felelősség (szabályozása egységesnek valóban nem mondható s a sok eltérés közt aránylag kevés az, aminek elfogadható indokát lehet felfedezni. A fentiekben már láttuk is a szabályok nagy tarkaságát. Van eset, amikor a köztisztviselő kizárólag maga felelős a .károsító eljárásért, munkaadója pedig nem (bíró, bírósági hivatalnok és bírósági végrehajtó, ha a kárt nem sikkasztással okozta). Van olyan eset is, amikor a közhivatalnok elsősorban, munkaadója pedig csak másodsorban felelős (törvényhatóisági, községi tisztviselők). Arra is van eset, amikor a .közhivatalnok és munkaadója egy sorban felelősek (az állaimi tisztviselők, ha más külön szabály nincs). Végül még olyan eset is van, amikor a tisztviselő kifelé csak másodsorban felelős, elsősorban pedig munkaadója (vagyonkezeléssel megbízott tisztviselők). — Ha a felelősség sorrendje után most már a felelősség mértékét nézzük, azt fogjuk látni, hogy a legtöbb tisztviselő enyhébb gondatlanság esetében ís felelős, de a bíró és a diszkrecionárius ügykörben eljáró tisztviselő csak szándékosságért és súlyos gondatlanságért. — Ha ezek után még a jogérvényesítő eljárás különbözőségét is figyelembe vesszük, látni fogjuk, hogy a legtöbb hivatalnok perelhető kártárítésért anélkül, hogy vétkességél előzetes büntető vagy fegyelmi úton meg kellene állapítani, de van ellenkező eset