Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Hatásköri összeütközés?

HATÁSKÖRI ÖSSZEÜTKÖZÉS? 95 az eljárásra hivatott bíróság kijelölése végett; á pergátló kifogással és a fenti indítvánnyal a Pp. 180. §-ának 1. bekezdése folytán („korábban nem érvényesíthette") nem késtem el, ha a bíróság a pergátló kifogást mégis elvetné, akkor ugyanazon okokból, amelyekre a pergátló kifogást alapítottam, felszólalok az eljárás szabálytalansága ellen, és tiltakozom az ügynek háromfokúvá tétele ellen. A perújító fél indítványozta a pergátló kifogás elvetését és a tárgyalás folytatását, — még pedig a következő, — igen figyelemre méltó megokolással: A kir. Cúria közbenszóló ítélete csak látszólag kötelezi a fellebbezési bíróságot a perújítás érdemének tárgyalására és új végítélet hozatalára, tényleg nem erre kötelezi, hanem csak arra, hogy alapul vételével a kir. Gúria jogi álláspontjának, — vagyis kiindulva abból, hogy a perújítás jogerősen meg van engedve, — perrendszerűen járjon el, a perrendszerű eljárás azonban állhat abból is, hogy az ügyet visszautasítja az elsőbírósághoz. A helyzet helyes megítélése szerinte a következő: A kir. Cúria jogi álláspontja szerint a fellebbezési bíróság tévedett, amidőn helybenhagyta az elsőbíróságnak a perújítást visszautasító ítéletét. A kir. Cúria a perújítást megengedvén, az az eredmény áll elő, mintha a fellebbezési bíróság epgedte volna meg a perújítást. De ha a fellebbezési bíróság magától, vagyis nem a kir. Cúria parancsára találta volna a perújítást megengedendőnek, akkor a Pp. 506. §-a értelmében legjobb belátása szerint kétféleképen járhatott volna el: vagy tovább tárgyalhatta volna az ügyet, vagy visszautasíthatta volna az ügyet az elsőbírósághoz. Hogy mennyire nem szabad szószerint venni a kir. Cúria közbenszóló ítéletének szövegét, azt igen erőteljesen érzékelteti az a körülmény, hogy hiába utasítja a kir. Cúria a fellebbezési bíróságot új ítélethozatal/a, ha a felek az ügyet szüneteltetni akarják, vagy ha bírói egyességet kötnek. A pergátló kifogás megokolása is, az elsőbírói eljárás ténye elleni felszólalás is, és a fellebbezési bíróság álláspontját védő fenti kifejtés is a Pp. feneketlen mélységeibe engedőnek" bepillantást. Egyebek közt: Megváltozik az egész panoráma és a fellebbezési bíróságnak óriási problémákat felvető végzése abban a veszedelemben forog, hogy lefokoztatik ártatlan és igénytelen tárgyalásvezetési intékedéssé! Leszállani ezekbe a mélységekbe nem kellett, mert a felek kiegyeztek. Az esetet azért ismertettem ily kimerítően, mert igen gyakorlatias eset. Előfordulhat nem csupán perújítással kapcsolatban, hanem minden oly perben, melyben a jogalap és az összegszerűség külön-külön ítélet tárgyává tehető. Kívánatos volna az eszmék tisztázása. Legyen szabad tehát a felvetett kérdésekre hozzászólásokat kérnem és remélnem.