Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Vércsoportmeghatározás a bírósági szolgálatban

VÉRCSOPORTMEGHATÁROZÁS 85 ződés, vagy a taggyűlés, vagy a társasági szerződésben erre feljogosított felügyelőbizottság korlátozó rendelkezéseihez alkalmazkodjanak. Következik ebből, hogy a T. 12. §-ának az ügyvezetők képviselőjogának a cégjegyzékbe bevezetéséről és közzétételéről szóló rendelkezése „a befelé hatályos korlátozásokra vonatkozik." (Bp. T. 1933. VI. 30. P. VI. 7036/ 1933.; 1933. XI. VII. P. VI. 13317/1933.). 14. Minden üzletéwől külön mérleg készítendő. Ha a csonka üzletév csak néhány hóból áll, indokolatlannak mutatkozik ennek is külön üzleti évként számba vétele. De, ha a csonka üzleti év fél évnél több, nem forog fenn az idő rövid voltára alapított indok. Nem helytálló az adóügyi gyakorlatnak ily esetben az éveket összesítő elvére hivatkozás sem, mert a társu'ati adóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításának végrehajtási utasítása a csonka üzleti évnek más évhez való egyesítését nem kívánja meg, hanem még szabályt is ad arra, hogyan kell az évi nyereséget kiszámítani. (Bp. T. 1933. V. 12. P. VI. 5862/1933.). VÉRCSOPORTMEGHATÁROZÁS A BÍRÓSÁGI SZOLGÁLATBAN. Irta: DR. TÓTH LÁSZLÓ kir. törvszéki bíró. Dr. Jankovich László szegedi egyetemi tanár az 1929. év végén a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz fordult és indokolt beadványában azt kérte, közölje az igazságügyminiszter úr a vércsoport meghatározások jelentőségét és gyakorlati értékét avégből, hogy a bíróságok a vércsoport meghatározásokat, különösen a gyermektartási és esetleg büntető perekben bizonyító eszközként igénybevehessék. Ezt megelőzően már a m. kir. Kúria a P. III. 4142/1928. számú perben a vérvizsgálat elrendelése iránt előterjesztett kérelmet azzal az indoklással utasította el, hogy az orvosi tudomány mai állása mellett a vérvizsgálattól, illetve a vércsoport meghatározásától a kitől való származás tenyéré pozitív eredményt várni nem lehet. Az igazságügyminiszter úr dr. Jankovich László beadványát az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak adta ki. Az Igazságügyi Orvosi Tanács a szóbanforgó kérdéssel az 1930. évi február hó 4. napján tartott ülésében foglalkozott és arra a végső eredményre jutott, hogy a bíróságok figyelmeztetése nem volna helyénvaló. Megokolásának első része tisztára jogászi. Reámutat arra, hogy egy-egy esetben a vizsgálat ugyan értékes lehet, az igazságügyi kormányzat közlését azonban nem tartja indokoltnak azért, mert a polgári perben a bizonyítékok