Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A gyermek neve

72 DR. GOLDBERGER JÓZSEF. Azt hisszük, hogy a házasságon kívül vagy talált gyermek érdekvédelme azt kívánja, hogy a törvénytelen vagy talált gyermek az örökbefogadó nevét viselje, hacsak a szerződés másként nem intézkedik. A törvényes gyermeket az új név kiszakítja a szülői családból, a házasságonkívüli és talált gyermeknek az új név családot ad. Habár a törvényhozó az atyai elismerés intézményét ismeri (Mtj. 263. §. 3. bek.), nem gondoskodik annak lehetővé tételéről, hogy az atya családnevét gyermekére ruházza anélkül, hogy az anyával házasságra lépjen vagy — a leszármazás eltitkolásával - örökbefogadja gyermekét. c) Ajánljuk, hogy az atya halála után a gyámhatóság engedélyezhesse, hogy a gyermek atyja nevét viselje, ha az atya halála előtt az anyával jegyességben állott. (Entwurf eines Gesetzes über die unehelichen Kinder und die Annahme an Kindesstatt. 1706. a. §.) d) Az elvált szülők gyermekének is mostoha a sorsa. A jognak tehát mindent el kell követnie, hogy a gyermeknek családot adjon. Megfontolandó tehát, vájjon ne kívánjuk-e lehetővé tenni, hogy a gyermek a gyámhatóság jóváhagyásával az anya új férjének családi nevét viselje, ha a házasságot a bíróság az apa vétkessége miatt bontotta fel, vagy az apát mondotta ki vétkesnek a házasság érvénytelenítésekor és a gyermek gondját a nem vétkes anyára bízta. (V. ö. a Code Napóleon 348. szakasz 2. bekezdését az 1923. június 19-iki törvény szövegében.) e) Ajánljuk végül, hogy a gyámhatóság hozzájárulásával a gyermek anyja családi nevét viselhesse, ha az apa szülői hatalmát a gyámhatóság megszüntette vagy ha az apa büntető ítélet következtében vesztette el azt. 3. A következő módosításokat ajánljuk: 1) A 216. §. 3. bekezdése az alábbi mondattal egészítendő ki : „A házasságon kívül született vagy talált gyermek azonban az örökbefogadó családi nevét viseli, hacsak az örökbefogadó szerződés másként nem rendelkezik." 2) A 246. §. 2. bekezdése után az alábbi szakaszok iktatandók: MAz atya közokiratilag feljogosíthatja gyermekét családneve viselésére, ha őt magáénak elismerte. (263. §.) Az atya nyilatkozatát az anyakönyvvezető az anyával közli, ha a gyermek anyja családnevét viseli. Ez esetben az anya a közléstől számított 15 nap alatt ellentmondással élhet arra hivatkozva, hogy az elismerés nem a gyermek vérszerinti atyjától származik és ő az atya ellen ennek megállapítása iránt keresetet indított vagy hogy a gyámhatóság határozatát kérte a névviselés tárgyában, mert a kiskorú érdekét sértené, ha atyja nevét kellene viselnie. Az ellentmondáshoz a kereset illetve a kérvény hiteles másolata csatolandó. A névváltozás csak akkor áll be, ha ellentmondás nem érkezett vagy ha a bíróság vagy gyámhatóság úgy határozott, hogy a gyermek atyja nevét viseli. A kiskorú hozzájárulása szükséges a névváltozáshoz, ha 16. évét betöltötte." ;,Az atya halála után az anya vagy a 16 éven felüli kiskorú kérelmére a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a gyermek atyja családi nevét viselje, ha az atya halála előtt az anyával jegyességben állott. A 16 éven felüli kiskorú hozzájárulása szükséges." 3) A 289. §. az alábbi 4. és 5. bekezdéssel egészítendő ki : »A gyámhatóság az anya, az új férj és a kiskorú törvényes képviselőjének hozzájárulásával engedélyezheti, hogy a 7 éven aluli gyermek az anya új férjének családi nevét viselje, ha a szülők házasságát a bíróság az apa vétkessége miatt bontotta fel vagy az apát mondotta ki vétkesnek a házasság érvénytelenítésekor és a gyermek gondját a nem vétkes anyára bízta. „A gyámhatóság az anya és a gyermek törvényes képviselőjének indítványára engedélyezheti, hogy a gyermek anyja családi nevét viselje, ha az atya szülői hatalmát a gyámhatóság megszüntette vagy ha az atya büntető ítélet következtében vesztette el azt. A 16 éven felüli kiskorú hozzájárulása szükséges." 4) A 397. §. 2. pontja az alábbi mondattal egészítendő ki: „így ő ad nevet a talált gyermeknek, de a nevelőszülők kívánságát figyelembe veszi."