Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A francia igazságszolgáltatás bírói szervei

64 P. ÁBRAHÁM DEZSŐ. ben 15 napos ítélethirdetési halasztást láttam. Nem súlyosabb és különösen elsőízben bűnözőnél a Tribunal Correctionnel úgyszólván mindig alkalmazza a sursist, a felfüggesztést, s ez abban különbözik az amerikai és angol fellüggesztéstől, hogy ez utóbbiaknál a bíró ki sem mondja a marasztaló ítéletet, a francia híró kimondja, de alkalmazza a sursist is. A „sursis" hatálya 5 évnél tovább nem igen terjed, (illetve a próbaidőt ennyire teszik), tehát a francia bíróság sem kíván túlságos erőpróbát a bűnözőtől. Az angol rendszer egyenesen feleslegessé teszi a rehabilitációt, aminek a törvénybeiktatását nálunk már oly régóta tervezik. A javíthatatlan bűnösöknél a francia bíróságnak segítségére van a deportálás intézménye. Ez azután kimeríti náluk a legszigorúbb dologházat is. A francia néphumor a bagnot „guillotine seche"-ne, száraz guillotine-nak nevezi, ahol nem hull vér de annál súlyosabb. Az esküdtbírósági tárgyalás a Cour d'Assises természetesen már ünnepélyesebb, s boldog ember aki oda bejuthat. A francia polgár ugyanis egész külön szórakozásnak tekinti a bírói tárgyalásokat, egyszerű polgári fellebbezési tárgyaláson sokszor zsúfolt hallgatóság vesz részt. A párhuzamos beszédek és közbeszólások azért a Cour d'Assisesnél is ép oly divatosak, akár a képviselőházban, ez felel meg a francia temperamentumnak. A Cour d' Assises, az esküdtszék a vád és védelem nagy arénája. Erre már az ügyész is készül, még inkább a védelem. Az esküdtszék néha kínos megdöbbenést keltő felmentéseket is produkál. Az illetékes körök vizsgálat tárgyává tették ezt, mire az esküdtek őszintén megmondták, hogy tudjak, hogy verdiktjük nem helytálló, de féltek a bűnösség kimondásától, mert nem akarták, hogy a szerintük nyomatékos enyhítő körülmények dacára a vádlott súlyos büntetést kapjon. Erre nemrég behozták az esküdtszéknek a büntetés kiszabására vonatkozó tanácskozási és döntési jogát is, amit szakbírókkal együtt gyakorolnak. Ezzel ellensúlyozták az esküdtbíróság intézményének egyik fogyatékosságát. A büntető fellebbezési bíróságok a Cour d'Appel Correctionnele és a Cour de Cassation tárgyalási rendszere nem sokban tér el a mi hasonló bíróságainktól, ezért ezzel itt bővebben nem is foglalkozom. Franciaországban a bírák a középkornak jellegzetes ruházatát, kalpagját és talárját viselik. Előbbi annál díszesebb, mennél magasabb fokú a bíróság, természetesen nem feltétlenül kötelező, hogy a kalpagot a tárgyaláson, a meleg teremben is fenntartsák. A „sollemnitást" megőrzik azonban egyéb hagyományokban ís, pl. midőn a tanács a tárgyaló terembe bevonul, a „huissier" háromszor kopog az ajtón és hangos „la cour" kiáltással vezeti be a bírákat. Az előléptetések a bíróságnál is azonos elvek alapján történnek, mint egyéb közszolgálati ágban : kétféle előléptetés van,