Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Wlassics és a közigazgatási bíróság

50 DR. EGYED ISTVÁN. és különösen aggályos annak a bíróságnak az elnökére nézve, amely a kormány tényeinek törvényessége felett ítélni, az országgyűlési képviselőválasztások tisztasága felett őrködni alkotmányunk értelmében hivatott. A közigazgatási bírósághoz az utóbbi években történt kinevezésekkel kapcsolatosan önként felvetődik az a gondolat is, hogy nem lenne-e helyes a közigazgatási bíróság felett való felügyelet jogát az igazságügyminiszterre bízni és ilyen módou az eddiginél hatékonyabban biztosítani, hogy a két legfelsőbb bírósághoz való kinevezések -lehetőleg egységes irányítás alá kerüljenek és egyenlő szempontok szerint történjenek. * * * Visszatérve a fontos közjogi őrhelyről távozó Wlassics Gyulához, e lap hasábjain nem szükséges különösebben méltatni azokat az érdemeket, a melyeket ő a magyar közélet minden területén : mint tudós, bíró, törvényelőkészítő, tanár, képviselő, miniszter és a felsőház elnöke szerzett és a melyekkel örökre beírta nevét az utolsó félszázad történetébe. Rendkívüli képességei őt egyenesen a napokban elhunyt nagy Apponyi Albert mellé emelték, a kivel együtt képviselte és védte mindenütt a magyar ügyet a szellemi fölény verhetetlen fegyvereivel. E lap mult évi folyamában, Wlassics nyolcvanadik születésnapja alkalmából vázlatosan ismertettük tudományos működésének egész területét. A mai alkalommal — mikor egy negyedszázad után távozik a közigazgatási bíróság éléről — csak a közigazgatási bíróságot illető tanulmányairól akarok szólani. E tanulmányok nagyrészt e lap hasábjain láttak napvilágot s mutatják azokat az emelkedett szempontokat, a melyek működésében irányították. Bírói szervezeti és hatásköri kérdések (Jogállam VIII. évf. 1—18 1., 1909.) c. tanulmányában állást foglal a közigazgatási bíróság túlterhelése ellen. A túlsók bíró a színvonal alászállását eredményezi. Ezért kívánja az alsófokú bíróságok felállítását; csak akkor lehet a hatáskör nagyobb mérvű kiterjesztéséről szó. Jogerő a közigazgatási intézkedések területén. (Jogállam X. évf. 1—18 1., 1911.) c. tanulmányában vizsgálat tárgyává teszi a közigazgatási bírósági ítéletek jogerejének kérdését is. Reformjavaslat a közigazgatási bíráskodásról c. tanulmányában (Jogállam XI. évf. 32—43 1., 1912.) reá mutat Wlassics, hogy mennyire helytelen volt a kétfokú bírósági szervezet tervét a Hieronymi-féle javaslatból kiejteni; ha nem is lettek volna az alsófokú bíróságok a bírói függetlenség minden kellékével felszerelve, már a közigazgatási peres eljárásnak alsó fokon való