Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Wlassics és a közigazgatási bíróság

WLASSICS ÉS A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG. 51 bevezetésével rendkívül sokat nyertünk volna. Felhívja a figyelmet a közigazgatási bíróság óriási ügyforgalmára, a mi arra mutat, hogy a közönség a bíróság működése iránt bizalommal van. A bíróság hatásköre azonfelül további kiterjesztést igényel. Legalább pénzügyi természetű kérdésekben meg kellene szervezni az alsófokú bíróságokat pénzügyi közegekből és önkormányzati elemből független bíró vezetése alatt. Perjogi alapelvek a közigazgatási bíráskodásban c. tanulmánya (Jogállam XII. évf. 1 — 9 1., 1913.) a polgári és közigazgatási per hasonlóságait és ellentéteit magyarázza. A különbségek abból folynak, hogy a közigazgatási per tárgya közjogi viszony. Ezért nem érvényesül a perben a beismerés, a lemondás és a tárgyalási elv másnemű következményei. A per ura nem a fél, de a bíróság, a mely hivatalból is eljár s az ügyet hivatalból tisztázza. Önkormányzat és felügyeleti jog c. tanálmányában (Jogállam XIII. évf. 1 — 14 1., 1914.) érdekesen mutat reá arra, hogy a felügyeleti jog határainak bizonytalansága mennyire megnehezíti a közigazgatási bíróság ellenőrző szerepét az önkormányzat védelmében. Részletesen ismerteti a bíróság egy nagyjelentőségű ítéletét a szabályrendeletek jóváhagyása kérdésében. Évnyitó elmélkedések c. tanulmányában (Jogállam XV. évf. 176—183 1., 1916.) a közigazgatási bíróság különleges szerepét világítja meg az objektív jogrend védelmében; méltányolja azt a jótékony hatást, amelyet a bíróság húsz éves működése a közigazgatás jogszerűségének előmozdításában s a közigazgatási jog irodalmának fejlesztésében jelent. A tízéves hatásköri bíróság c. tanulmány (Jogállam XVII. évf. 339—359 1., 1918.) a közigazgatási bíráskodással rokon bírói tevékenységet jellemez éles megfigyeléssel. A magyar bíróság függetlensége a proletárdiktatúra alatt c. cikk (Jogállam XIX. évf. 41 — 50 1., 1920.) erősen száll síkra a bírói függetlenség és pártatlanság biztosítékainak megóvása, sőt fejlesztése érdekében. Az alsófokú közigazgatási bíróság c. tanulmány (Jogállam XXIII. évf. 1—7 1., 1924.) a közigazgatási reformmal kapcsolatban a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és az alsófokú bíróságok szervezetéről szól. Kijelöli a megszervezés irányelveit. Wlassicsnak e kérdésekben elfoglalt álláspontját különben részletesebben méltattam a Városi Szemle 1916. évfolyamában megjelent tanulmányomban és az 1928. évi Országos Jogászgyülés elé terjesztett véleményemben. Jogállam c. tanulmánya (XXV. évf. 1—11 I., 1926.) a jog4*