Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - DR. Juhász Andor a m. kir. Kúria elnöke a m kir. Kúriának 1934. évi jan. hó 8-án tartott évnyitó teljes ülésén a következő beszédet mondotta

ÉVNYITÓ BESZÉD 377 keresetet elutasítandónak találja. Egyszersmind azonban a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a kereset puszta elutasításával nem tett volna eleget ítélkezési kötelességének. A bírói ítéletnek ugyanis fogalmilag az a célja, hogy a kereseti kérelemtől függetlenül is bírálja el a bíróság elé tárt tényeket és az ekként vitásnak mutatkozó perbeli jogviszonyt véglegesen bírálja el. A kereseti kérelem ebben a bíróságot csak annyiban feszélyezheti, hogy többet nem ítélhet meg mint amennyit a felperes kér. Többet nem, de egyebet igen. E szempontokból kiindulva a bíróság a per egész anyagát elbírálása körébe vonva, úgy találta, hogy a következő okokból kell a rendelkező rész szerint ítélnie (stb., stb. ... a cikkbeli téma szempontjából közömbös). Y DR. JUH ASZ ANDOR, a m. kir. Kúria elnöke a ni kir. Kúriának 19.3 í. évi jan. hó X-án tartott évnyitó teljes ülésén a következő beszédet mondotta: Kilencedszer s egyszersmind utoljára jul ezúttal osztályrészemül az a megtisztelő feladat, hogy legfelsőbb bíróságunk munkaévét erről a kiemelkedő helyről megnyissam. Ezt szem előtt tartva áttekintettem azoknak a beszédeimnek eléggé erjedelmes anyagát, melyekkel vezetői pályafutásom kezdete, az 1911. év óta, tehát csaknem egy emberöltőn át az évnyitó teljes üléseken s más hasonló ünnepélyes alkalmakkor mindenkori bírótársaim (ié járultam. Ezzel a visszapillantással eredetileg az volt a oélom, hogy jelenlegi felszólalásom közben untató ismétlésekbe ne essem s mégis végeredményben azt a témát választottam beszédem tárgyául, mely mindenik eddigi megnyilatkozásomba vörös fonálként úgy húzódik végig, mint az Istenség eszméje o templomi szertartásokon, a stílus egysége az építészet alkotásain és a veíérmotivumok a zenei műveken, t. i. a bírói függetlenséiget. Lelki szükségét éreztem ugyanis annak, hogy ebben a kollegiális körben még egyszer szóljak igazságszolgáltatásunknak erről a létfeltételéről, amelyet minden oldalról kellőképen megvilágítani alig lehet s amellyel áll vagy bukik maga a jogrendszer is. Két igen ünnepélyes bírói összejövetelen fogllkoztam tüzetesebben a bírói függetlenséggel és pedig az 172.3. évi bírói szervezeti és perjogi reform hatálybalépésének 200-ik évfordulóján 1924. é<vi deeember hó 20-án, a budapesti kir. ítélőtáblán tartott ünnepi teljes ülésben és 1932. évi október hó 2-án, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek fennállása negyedszázados jubileuma alkalmából tartott ünnepélyes köztgyülésén, ez utóbbin vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr Ö Főméltósága jelenlétében — elmondott beszédeimben. Az 1924. évi teljes ülésben a bírói függetlenség biztosítására a rendiELNÖKI ÉVNYITÓK i.