Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Kereseti tényalap, a kereseti jogalap és a kereseti kérelem egymáshoz való viszonyáról. Gyakorlati kisérletek

376 DR. KARTAL IGNÁC valamint nem kifogásolta a 200 P-s összeget, akként nem kifogásolja a 205 P set sem. — Ebben a helyzetben a bíró a következő problémák előtt áll: Köteles-e a keresetfelemelést olybá venni, mintha az rendben menő (richtiggehead) keresetfelemelés volna? Avagy jogosult-e, és pláne: köteles-e így gondolkozni: hivatalos tudomásom van arról, hogy a kár csak 200 P, tehát nem ítélem meg az ezenfelüli 5 P-t. Avagy végül megengedheti-e magának a bíró a következő luxuriozus eszmemenetet: Az ú. n. keresetfelemelés nem egyéb, mint frivol megbántása a törvénynek. A törvény ugyanis azt rendeli, hogy ebben a 200 P-es vitában csak egy bíróság vehető igénybe, — ők, a felek pedig azt rendelik, hogy hét bíróság foglalkozzék az ő ügyükkel. Én biró a törvény védelmére kelve azt mondom: Meghiúsítom a fellebbezést: A felperes nem akar komolyan 205 P-t, ő komolyan csak 200 P-t akar, én tehát, ha egyébként marasztalni akarok, 200 P erejéig marasztalok és 5 P erejéig elutasítok. Ha azonban a keresetet alaptalannak látom, akkor, — nem tudom mitévő legyek. Ezek a problémák sincsenek seholsem megoldva. A konkrét esetben a megoldás előli kitérés így történt: A bíróság megítélte a teljes 205 P-t. Az összegszerűség megokolása az volt, hogy csak 200 P kár felmerülte volt tényként megállapítható, e ténymegállapításnak nem akadálya a látszólagos keresetfelemelés és annak alperesi helybenhagyása, — ámde a bíróság kerülni akarja annak még látszatát is, hogy akadályokat gördít ítéletének Il-od bírói felülbírálása elé. Egy harmadik esetben a kiskorú felperes nevében ennek törvényes képviselője 1500 P iránt indít keresetet. Tény- és jogalap: alperes megcsalta őt. — Alperesi védekezés: nem csaltam, nem vagyok köteles fizetni, hanem csak takarékbetétként elhelyezni, ezt pedig megcselekedtem, és a takarékkönyvet a kiskorú javára beszolgáltattam az árvaszéknek. Felperes álláspontja: A takarékkönyv nem exobligálja al perest a fizetési kötelesség alól, — még pedig annál kevésbbé, mert az alperes a saját javára szóló fenntartással helyezte el a pénzt a takarékban. Alperes erősködik, hogy ehhez joga van. — A bíróság álláspontja: A kereset, qua pénzfizetésre irányuló, alaptalan. — Alperes a takarékkönyvvel exobligálta magát. De rosszul tette, hogy fenntartással helyezte el a pénzt, — a fenntartáshoz nem volt joga. A bíróság további töprengései felismerhetők az ítélet rendelkező részéből és indokolásából. Rendelkező rész: A bíróság kimondja, hogy az a fenntartás, mely a takarékbetétkönyvet alperes javára terheli, hatályát vesztette. Ezt meghaladó keresetével a bíróság felperest elutasítja. — Indokolás: „... és mindezeknél fogva a pénzfizetésre irányuló