Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - A költségbiztosíték a választási bíráskodásban

SZEMLE 365 az egyéni •véleménynyilvánítás teljes háltéirtoeszorításával arra törekedlek, hogy tárgyilagosan könnyen érthető és áttekinthető módon adják vissza az ítélkezési gyakorlat jogi eredményeit. A szerzők teljes sikerrel oldották meg feladatukat és ezzel hasznos szolgálatot tettek jogász kartársaiknak \ a jogkereső közönségnek egyaránt. A könyv a -logi Hírlap kiadásáhan ízléses kivitelhen jelent meg. — Ara 16 pengő. SZEMLE Az ügyvédek kívánságai. Az ügyvédi kar a mai végzetesen súlyos időkhen sorsának enyhítéséért küzd. Figyelemmel kell kísérni ezt a küzdelmet; — az igazságszolgáltatás intézményének egyik legjelentősebb tényezője keres támogatást, megsegítést az exisztenciája lehetővétételére. A Budapesti Ügyvédi Kamara egyik titkára, Dr. Vekerdy Géza nyilt levéllel í'orduH az igazságügyminiszterhez, összefoglalva azokat a problémákat, amelyeket mc-goldhatóknak vél — ma is, azonnal is. Itt adjuk je'.szórövidségű jegyzékét a nyilt levél óhajainak: A zugírászatról szóló törvény megalkotása. (Törvényjavaslat erről beterjesztve! A szerkesztő.) Novellárisan módosítandó volna a polgári perrendtartás aképen, hogy a bírósági panaszirodák megszüntettetnének és minden bírósági székhelyen az ügyvédi kamarák volnának kötelesek panaszirodát felállítani. Rendelettel volna újból szabályozandó a peres értékhatárok kérdése, mely a mai gazdasági viszonyoknak egyébként sem felel meg. Általában revízió alá volna veendő a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény, valamint az utolsó 10 évben hozott egyéb oly törvények és rendeletek, amelyek az ügyvédi munkaterületeket csonkítják anélkül, hogy erre kellő indok volna. A közmegbizatások kérdésében sürgős szabályozás volna hozandó abban a tekinteben, hogy hatósági megbízást harmadik személyek képviseletére kizárólag valamely ügyvédi kamaránál bejegyzett ügyvéd kaphasson. A közmegbizatásból befolyó jövedelmek nagyobb része kamarailag kezelt közös kasszába volna adandó és negyedévenként egyenlő arányban volna felosztandó, előbb azonban a befolyt összegből az illető üg}'véd terhére mutatkozó kamarai tagsági díj és Ügyvédi Gyám- és Nyűg díjintézeti járulék volna levonandó. Megszüntetendők volnának az úgynevezett inkasszó-irodák. (Ez irányban megtörtént a megfelelő intézkedés! .4 szerkesztő.) Módosítandók volnának a kényszeregyességi rendeletek abból a szempontból, hogy a védegyletek ügyészei az adósok képviseletétől eltiltass'inak. A Hitelvédő Egyletek hatósági jogkörének megszüntetése és a kényszeregyezségi eljárás lefolytatása a kir. közjegyzők hatáskörébe utalása. A közjegyzők hatáskörébe volna utalható a fizetési meghagyásos eljárás addig a fokig, amíg az perré nem alakul, viszont a kir. .közjegyzőknek oly okiratok felvétele, melyek nem feltétlenül foglalandók közokiratba, megtliltassék s ezáltal az ügyvédi munkaalkalmak szaporíttassanak. Az ügyvédközjegyző hatáskörébe volna utalandó az aláírások hitelesítése, a váltóóvásoknak bizonyos értékhatárig vaüó felvétele. Meg volna tiltandó, hogy a községi jegyzők adóügyekben, melyekben maguk is, mint hatóság járnak el, beadványokat készíthessenek a felek részére s az adóügyekben közbenjárjanak. Törvényben volna szabályozandó az elvégzett ügyvédi munka díjának megfelelő védelme. Módosítandó a Polgári Perrendtartás a tekintetben, hogy az ügyvéd költségeit bármily összeg erejéig saját személyes bíróság előtt perelhesse. Szabályozandó volna a szegényvédelem díjazása. * Az ügyvédi kar jogainak biztosítása érdekében tisztázni kell számos ma vitás kérdést. Csupa mindennapi gyakorlati kérdés. Ezeket dr. Bernhard Miksa ügyvéd memorandumban összefoglalta és propagálja, hogy a kir. Kúria jogegységi döntés útján foglaljon állást. Nagyon üdvös propaganda. Kívánatos, hogy a Kúria foglaljon állást ezekeben a kérdésekben! Sok vitával apasztaná ezzel a Kúria a jogszolgálttást. Dr. Bernhard propoziciója az.