Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - A költségbiztosíték a választási bíráskodásban

356 MEGJEGYZÉSEK jogszolgáltatás intézményei közül és beleolvasztása a budapesti kir. törvényszéknek egységes szervezetébe. A perrendtartás életbeléptetése óta elmúlt két évtized nyilván azoknak adott igazat, akik féltett intézményként kívánták fenntartani a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéket és akik óva intettek attól, hogy a magyar forgalmi jognak ezt a védőbástyáját lerontsák, hogy önállótlan részévé tegyék annak a budapesti kir. törvényszéknek, amely egységes keretbe foglalja az elsöfoikú törvényszéki polgári jogszolgáltatást Budapest területére. Igaz, a háború éveinek és még inkább a háború utáni éveknek nehéz viszonyai közt alakult a budapesti kir. törvényszék olyanná, amilyen ma és azdk, alkik mint bírák az egykori kereskedelmi és váltótörvényszékel alkották, szinte mind rég elszéledtek, elkerültek a budapesti kir. törvényszéktől. De ítéletet alkotni a történt intézkedés helyességéről épp akkor lehet, amikor az intézlkedés hatása nehéz viszonyok közt mutatkozik meg. Az az irányító és döntő tekintély, — az az átható biztonság, amellyel az egykori budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék vezette a forgalmi jog szolgáltatását, elhalványult, fegfakult; a régi lendület megrokkant; a megszüntetett törvényszék hagyományai beleoszlottak-belefoszlottak a budapesti törvényszék óriási, bárha egységes, de túlnőtt és elrészletezett keretébe. Hogy ezt mennyire okozta az, hogy a budapesti kir. törvényszéknél megszűnt a társasbírói rendszer és hogy az egyesbírói rendszer mellett az egykori kereskedelmi és váltótörvényszék miként tartotta Volna fenn nívóját és hagyományait? — azt ki tudja! Mindenesetre koncedálni kell, hogy súlyos jelentősége volt a presztizs és egyönteüség elhalványításában annak, hogy a törvényszék jogszolgáltatását nem irányította többé a társasbírói rendszer. Dle bármint van is, konstatálható, hogy épp azok a hibák alakultak ki leginkább a törvényszékek egyesítése után, amelyektől annakidején leginkább óvtak azok, akik a keresedelmi és váltótörvényszék további fenntartásáért küzdöttek. Tényleg hiányzik a budapesti kir. törvényszék jogszolgáltatásában az átekinthetőség és az egységesség, de biányzik a lehetőség is arra, hogy ezen bíróság vezetője a bíróság ítélkezését, gyakorlatát áttekintse, ellenőrizze, felülvizsgálja. Annakidején a kereskedelmi és váltótörvényszék kisebb funkcionálása idejében egy Nagy Ödön személyisége volt az összefoglalásnak, áttekintésnek és egységnek lelke. Ő az igazi egyéniség volt arra, fölényes tudása és parancsoló tekintélye álta, hogy a jogszolgáltatás egységét fenntartsa és irányítsa. Szinte minden ítélet és szinte minden végzés átszűrődött Nagy Ödönnek, mint a bíróság vezetőjének agyán. A bíró, a jegyző, a joggyakornok és a kezelő mindig érezte maga felett az ő kritikájának éles s/emét. Ha már a kereskedelmi és váltótörvényszék kisebb méretei mellett is csaik oly jelentékeny egyéniség, mint a Nagy Ödöné, tarthatta össze a joggyakorlat egységét, — a budapesti kir. törvényszéknek a Pp. megalkotása után kialakult rengeteg mérete már fizikailag is lehetetlenné tette, hogy ezen bíróság vezetője a jogszolgáltatás egységét és az egységben rejlő tekintélyt fenntarthassa. Szigetek csoportja most a budapesti kir. törvényszék, elszórt szigeteké, — szinte minden egyes, bíró külön sziget — melyekről alig érezni, hogy ugyanazon földrészhez, — egyazon bírósághoz — tartoznak; a kap-