Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - A magyar váltótörvénytervezet (II.) 10. par.-ához

A MAGYAR VÁLTÓTÖRVÉNYTERVEZET 339 rendeletre tartozik, minthogy a bizottság a fegyverhasználat jogosságát csak fegyelmi szempontból bírálja el és a fegyverhasználattal kapcsolatosan esetleg meginduló büntető vagy polgári bírósági eljárásban a bizottság ha­tározata nem irányadó." Ennek megfelelően a m. kir. rendőrség fegyver­használatának részletes szabályozásáról szóló 185.100,1932. B. M. számú belügyminiszteri rendelet 21. §-a így rendelkezik: „Annak megítélése, hogy a fegyverhasználat akár a büntetőjogi, akár a magánjogi felelősség szem­pontjából jogos volt-e. természetesen a bíróság feladata, mindazonáltal a felügyeleti vizsgálat során a lehetőség szerint fel kell deríteni azokat a ténykörülményeket is, amelyek a fegyverhasználat miatt esetleg meginduló bűnvádi eljárás vagy polgári per eldöntése szempontjából lényegeseek le­hetnek." Kétségte'en ugyan, hogy mindez csak a rendőrségi fegyverhaszná­latra áll közvetlenül, azonban elvi jelentősége van a csendőrségi fegyver­használat tekintetében is, és semmi esetre sem hagyható figyelmen kivül a bíróság részéről. A csendőrségi fegyverhasználat jogosságának megvizsgá­lása csak abban különbözik a rendőrségi fegyverhasználat jogosságának megvizsgálásától, hogy a csendőrség tekintetében ugyanannak a hatóságnak van hatásköre a fegyelmi szempontból, mint amely a büntetőjogi vádeme­lésre jogosult. A csendőrség fegyverhasználata tekintetében tehát a jogos­ság megállapítása egyszerre dönti el azt a kérdést, van-e helye fegyelmi in­tézkedésnek és van-e helye büntető e'járásnak. De teljes az egyezés a két­féle fegyverhasználat tekintetében annyiban, hogy a fegyverhasználat jogos­ságának a bírósági eljárást megelőző megvizsgálása nem prejudikál a polgári bíróság döntésének. Ha tehát áll ez a rendőrségi fegyverhasználat megvizs­gálásáról szóló nem-bírósági határozatra, állnia kell a csendőrségi fegyver­használat eseteire is. Az elvi szempont azonosságából ez világosan folyik. Azt lehetne ugyan ellenvetni, hogy nem a törvény mondja ki a szóbanlevö szabályt, azonban az idézett rendeleti szbálynak nagy súlya van annálfogva, hogy nincs olyan törvényi szabály, mely a polgári bíróság döntését korlá­tozná a fegyverhasználat jogosságának kérdésében. A MAGYAR VÁLTÓTÖR VÉN YTERYEZET (DL) 10. §-ÁHOZ Irta: DR. PETHÖ TIBOR kir. törvényszéki bíró A genfi váltószabályzat 10. cikke a következően szól: „Ha a hiányosan kitöltött váltót a létrejött megállapo­dás ellenére töltik ki, a megállapodás megszegését nem le­het érvényesíteni a váltóbirtokos ellen, kivéve, ha a váltót rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel súlyos gondatlanságot követett el." Több kifogás hangzott el már e szöveg ellen. Különösen dr. Sichermann Bernát őméltósága emelte fel ellene több izben súlyos szavát (Keresk. Jog 1933. évi 4. és 5. szám), leginkább helytelenítve azt, hogy a cikk az utólagos és meg­Jogállam XXXII. évf., 8—9. füzet. 22*

Next

/
Thumbnails
Contents