Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8-9. szám - Házassági jogi tanulmányok. Az eljegyzés

HÁZASSÁGI JOGI TANULMÁNYOK 323 mentesíti annak a megtérítése alól. Hiszen e felfogás szerint neki « jogalap esetleges megszűnésével számolnia kellett és a 805. számú elvi határozat az ily esetekben a gazdagodási követelésnek az érték elvesztése dacára is helyet ad. A ht. alkotásakor a 805. számú elvi határozatnak a tenorja, amely nyilván az MMT. 1760. §-ának a pszichikai nyomása alatt keletkezett, még nem igen vált köztudattá. Azonban ennek dacára is mai jogunkban a ht. 3. §-át a 805. számú elvi határozat irányában magyaráznám. Nem csupán azért, mert a vétkes jegyes ingyenes szerzését már ebbeli természeténél fogva is hajlandók vagyunk a rosszhiszemű vagyoni szerző jogállásához hasonlóan elbírálni. De főleg és elsősorban azért, mert a vétkes jegyes az itt szóban forgó esetekben nem csupán ingyenes, de egyúttal hibás ingyenes szerző is. így nem találok belső okot sem arra, hogy ezzel a hibás, ingyenes szerzővel az alaptalan gazdagodás szempontjából kedvezőbben bánjunk el, mint a forgalmi alaptalan gazdagodóval, akinek kezdettől fogva azzal Kellett számolnia, hogy a szolgáltatás oly jogalapon történik, amely mgszünhetik. A 805. számú elvi határozatban alapul vett végrehajtható ítéletnek a jogerőre emelkedése époly kevéssé bizonyos, mint a kétséges eljegyzésnek házasságkötés útján való megszűnése. De a végrehajthatóság megdőlte nem függ az aisóbíróságok előtt pernyertes féltől, az eljegyzés jogalapjának a megdőltét pedig épen a vétkes jegyes valósítja meg. Miért legyen hát a vétkes jegyes helyzete a gazdgodás megtérítésénél kedvezőbb? 22,. Az alaptalan visszalépés, úgyszintén a másik jegyes alapos visszalépése a vétkes jegyes javára szóló ajándékozási ígéretet hatálytalanná teszi. 3. §. A hatályvesztés nem csupán ellenjogot ad a vétlen jegyesnek az ajándékozási ígéret hatálytalanítására, de az ajándékozási ígéretet közvetlenül a törvény erejénél fogva dönti le. A bíróságnak tehát a hatálytalanítást erre irányuló külön kifogás nélkül is, mihelyt annak a tényállása akár a bizonyítékokból, akár pedig a kereseti előadásból vagy egyébként is kiderül, hivatalból kell figyelembe vennie. 23. A 3. §-ában szabályozott „kártérítési", megtérítési és gazdagodási követelés a korlátolt cselekvőképességü vétkes jegyessel szemben csak abban az esetben érvényesíthető, ha annak törvényes képviselője az eljegyzésbe akár előzetesen beleegyezett, ht. 3. §. 2. bek., akár pedig ezt utólag jóváhagyta. Lehetséges már most, hogy a vétlen fél visszalépésének az oka épen az, hogy a másik jegyes cselekvőképessége megfogyatkozott, hogy az az eljegyzés tartama alatt vált cselekvőképtelenné, vagy korlátolt cselekvőképességűvé (elmebeteggé, elmegyengévé, vagy magát jelekkel megértetni nem tudó vagy ezt tudó siketnémává (ht. 128. §. c) pontja, ht. 127. §. b)—d) pontjai). Hogy vagyunk az ily tényállással? Azokból a döntésekből, amelyek a jegyes saját betegsége okából való visszalépését jogosnak tekintik (Pl. K. 5410/1929. .IH. IV. évf. 904. szám), nyilvánvaló, hogy a visszalépésre még sokkal inkább jogos ok lehet a másik jegyes betegsége is. Azonban az ily visszalépés nem akadályozza meg a Jogállam XXXII. évf., 8—9. füzet. 21*