Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A Te. 37. §-a és a csatlakozási kérelem

A TE. 37. §-A ÉS A CSATLAKOZÁSI KÉRELEM. 21 .mert hiszen ha egyszer az ügy jogorvoslat folytán elbírálandó, akkor ügyszámcsökkentés már úgy sem jött létre: — világosan, elvként, azonban a Te-ben nincs benne ez a gondolat, sőt a Te. szószerinti szövege mintha ennek épp az ellenkezőjét tartalmazná. A régebbi törvényhozási munkálatok alaposabb, körültekintőbb, klasszikusabb voltára vall, hogy a Pp. maga szinte előre látóan gondolt erre a kérdésre is és szinte útmutatásul szolgál a Te-vel kapcsolatban felvetődött ezen kérdés megoldásához, amikor, hogy a Pp. 521. §. 2. bekezdése a felülvizsgálati kérelmet egyedül a költségek viselése, vagy mennyisége tárgyában kizárja, de az 531. §. 1. bekezdésében kimondja, hogy a csatlakozás a perköltség viselésének, vagy mennyiségének kérdésére, tehát az egyébként önállóan a felülvizsgálat kereteiből kizárt kérdésre is szorítkozhatik. A Curia a régebbi törvényhozásnak ezeket a jó hagyományait tette magáévá, amikor arra tekintett, hogy a Te 37. íjának felvetett kételyét eloszlassa, és P. II. 1310/1931. számú határozatában arra az álláspontra helyezkedett hogy noha a felülvizsgálati kérelem a Te. 37. §-ánál fogva kizárt, mégis érdemben elbírálandó, mert az ellenfél is beadott — a felebbezési értéknél fogva beadhatott — felülvizsgálati kérelmet és a Curia az egyébként kizárt felülvizsgálati kérelmet az ehhez való csatlakozásnak tekintette. Lényegében azonos megfontolás eredménye a Curia egy másik határozata is. A fellolyamodás körében a Curia állandó gyakorlata, hogy ha a II. fokú végzés ellen van is további felfolyamodásnak helye, — egyedül a költségek viselése, vagy mennyisége kérdésében a II. fokú végzés ellen további felfolyamodásnak helye nincsen. Épp a Pp. 521. §. 2. bekezdéséből vont analógián alapul a Curia ezen gyakorlata. Már most a Pk. VI. 4787/1932. sz. végzésével a II. fokú végzés ellen beadott felfolyamodást a Curia, bár az egyedül a költségek viselése kérdésében adatott be, érdemben találta elbirálandónak, mert — „abban az esetben, ha az ügyet valamelyik ügyfééli megengedett felfolyamodása folytán már érdemi felülbírálás alá kell venni, az ellenfélnek a költségek viselése kérdésében beadott, különben egymagában kizárt, felfolyamodását is el lehet fogadni, — épen azért, mert az ügy felülbírálása ilyen esetben amúgy sem mellőzhető. A kizárás célja épen az. hogy kisebb jelentőségű kérdés elintézése végett az ügyet ne keljen újból felülbírálás alá vonni." Noha a Curiának a Te. életbelépése óta eddig még csak kevés alkalommal volt módja a 37. §-al kapcsolatban felvetődött ezen kérdésben állást foglalnia és így alig lehet elegendő egyező döntésből állandó gyakorlatra következtetni, — mégis a fenti két határozat nyomán feltehető, hogy a Curia a Te. 37.