Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 1. szám - A Te. 37. §-a és a csatlakozási kérelem
20 DR. VAJDA PETÚR hozási rendelkezéssel visszaható erővel való hatályon kívül helyezése alkotmányos állam jogrendjével nem egyeztethető össze. Különösen nem abban a formában, ahogy ezt a javaslat teszi, amidőn egyoldalúan csak az egyik félnek, t. i. a földhöz jutott feleknek biztosíttatik az a jog, hogy jogerős ítéleteknek hatályon kívül helyezését kérhessék." ( A TE. 37. §-A ÉS A CSATLAKOZÁSI KÉRELEM. írta: dr. VAJDA PETÚR ügyvéd. A Pp. 521. §. 1. bek. a felülvizsgálati kérelem megengedhetőségét értékhatárokhoz kötötte a pertárgy értékét véve irányadóul. A Pp. 531. §-a pedig megengedi, hogy a felülvizsgálati kérelem elmulasztása esetén a felülvizsgálati kérelem az ellenfél felülvizsgálati kérelméhez való csatlakozással pótoltassék. Arról, hogy az értékhatárnál fogva kizárt felülvizsgálati kérelem is érvényesíthető-e csatlakozás útján, a Pp-nek nem kellett szólania, mert a Pp. általában csupán a pertárgy értékétől tette függővé a felülvizsgálat megengedhetőségét — és így, ha az egyik fél élhetett felülvizsgálati kérelemmel, úgy attól az ellenfél sem volt elzárható. Lényeges változás következett be e kérdésre nézve a Te. 37. §-ának azon intézkedése folytán, mely szerint a felülvizsgálat megengedhetősége nem a pertárgy értékétől, hanem a kereset elutasító, illetve marasztaló részének értékétől (a felülvizsgálati értéktől) tétetett függővé. így azután felmerült az a kérdés, vájjon: ha például 7000 pengő iránt folyamatba tett perben a II. fokú bíróság a keresetnek 5.500 pengő erejéig helyt adott és a keresetnek 1.500 pengőnyi részét elutasította — és az 5.500 pengő megfizetésére kötelezett alperes az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, — vájjon élhet-e a felperes csatlakozási kérelemmel az ítéletnek 1500 pengőre nézve elutasító része ellen ? E kérdésre nézve sem a Te., sem annak miniszteri indoklása nem nyújt elegendő támpontot. Alig is találunk a Te. 37. §-ára nézve érdemlegeset a miniszteri indoklásban; mert ez röviden csak utal a Te. 24. §-ához fűzött indoklásra. Itt viszont csak annyit találunk, hogy „nem indokolt, hogy a peres felek bármelyike ilyen csekély összeg miatt felebbezéssel éljen, ami egyaránt áll akkor, ha ez a csekély érték a pertárgy egész értéke, vagy a pertárgy egy részének értéke." Ebből az indoklásból és főleg a Te. azon céljából, hogy a bírósági ügyek számát lehetőleg csökkentse, lehet ugyan arra következtetni, hogy a törvényhozó nem akarta kizárni, hogy ha már a felülvizsgálati kérelem egyébként is foglalkoztatja a bíróságot, akkor a csatlakozási kérelem is érdemben elbiráltassék:
