Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám - A hitelezők kálváriája

286 GÁL MIKSA telén várni és kénytelen adósának még költségeket fizetni. Ezekhez az intézkedésekhez, ehhez a felfogáshoz már alig lehet hozzászólani. Az a folyamat, amely a nemfizető hátralékosnak — akár magán-, akár köztartozásról legyen szó — premiumokat, elengedést biztosít, vitte idáig közgazdasági életünket, hint el és enged gyökeret verni tartozáselengedési reményeket s amidőn az egyik oldalon kigyót-békát kiabál a hitel megdermesztéséért a tőkét képviselő bankokra, a másikon megbélyegez, kipellengérez minden behajtási megmozdulást nemcsak, hanem büntetést is ró ki erre. Hová fog ez vezetni! Hol egy új Széchenyi és egy új „Hitel"? .1 szerkesztő megjegyzései: A fenti cikket azonmód kiadtuk, ahogy azt a nemjogász cikkíró megírta. Nem bíráljuk el, hogy mindaz, amit a cikkíró a 6300/932. számú gazdamoratóriumi rendeletről és a gyulai törvényszék határozatáról ír, jogilag helytálló-e. Elllenben érdemes a hitelezői oldalról jövő e nem jogászi megnyilatkozás alkalmával megnézni, hogy ez a rendelet mikép van megszövegezve. És arra az eredményre kellett jutnunk, — amit számos újkeletű igazságügyi rendeletnél tapasztaltunk, hogy a rendelet fogalmazása bizonytlan, zavaros és minth azért készült volna, hogy a vitákat szaporítsa. „22,. §. (1) Akár szóval, akár írásban terjesztik elő a halasztásra irányuló kérelmet, egyidejűleg nyomban be kell mutatni a községi bizonyítványt, vagy a pénzügyi hatóságnak adóelengedéséről szóló határozatát, vagy egyéb alkalmas bizonyítékot annak a tanúsítására, hogy a kérelem alapjául felhozott tényállítások a valóságnak megfelelnek. (2) Ha a kérelem alapossága az (1) bekezdés szerint már a kérvénnyel és mellékleteivel valószínűsítve van, vagy alapossága köztudomású tényekből megállap;tható, a bíróság az árverés, illetőleg a zárlat elrendelését mellőzi, illetőeg foganatosítását felfüggeszti. E ihatározat ellen felfolyamodásnak nincs helye. (3) A halasztás iránt előterjesztett kérelem érdemleges elintézése előtt az ellenfelet meg kell hallgatni. (4) A kérelemmel okozott költség elutasítás esetében az adóst terheli. Az e tárgyban hozott végzés ellen felfolyamodásnak nincs belye." Vájjon ki tud ezen eligazodni? Itt van a (2) bekezdés, amely szerint: ha a kérelem alapossága már a kérvényből és mellékleteiből megállapítható, a bíró az árverés elrendelését mellőzi és e határozat ellen felfolyamodásnak nincs helye. Vagyis: okvetlen ki kell mondani az árverés elrendelésének vagy foganatosításának mellőzését és hiába szólalna fel ez ellen bárki, mert hiszen a bíró, amikor a kérvényt megkapta és átnézte, már megállapíthatta, hogy a kérelmezőnek igaza van, tehát a bíró meghozza a felfüggesztő végzést és nincs tovább. Vájjon miért következik ez után a rendelet (3) bekezdésében, hogy a hitelezőt érdemleges elintézés előtt -meg kell hallgatni. Hiszen ha a bíró már a kérelemből meggyőződést meríthetett, olyannyira, hogy már a kérvény alapján jogorvosolhatatlanul dönthet: minek akkor a hitelezőt meghallgatni? Milyen jogszabálykonstrukció az, amelynek szövegében a hitelező meghallgatása akkor szabatik meg, amikor a szöveg már kimondta.