Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

216 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. lekció tudja a legtehetségesebb ügyvédi kart a nagyközönség rendelkezésére bocsátani. Akárhogyan csinálják meg a numerus clausust, az csak egy mechanikus szelekció lehet és semmiféle garancia nincsen arra, még ha az autonómia tel­jes tiszteletbentartásával egy tiszta ügyvédi közület eszközli is, hogy a 'legki­válóbb réteg kerüljön be. Néhány héttel ezelőtt Szladits őméltósága mondotta, hogy dékáni műkö­dése alatt jött rá, hogy Szászy-Schwartz Gusztáv a római és a magánjogi szigorlaton éppen hogy keresztülment. A vizsgaeredmények nem jelenthetnek döntő szempontot. Gyakran az életben igazán kitűnően bevált ügyvédeknek vagy más pályán működő jogá­szoknak a vizsgaeredményei nem voltak jók. Most rátérek a túlzsúfoltság kérdésére. Vájjon van-e túlzsúfoltság? Ha azt vesszük, hogy van-e elegendő munkamennyiség, amivel az ügyvédet fog­lalkoztatni lehetne, akkor megkockáztatnám azt az állítást, hogy tulajdonkép­pen nincsen. Dolguk az ügyvédeknek ma is éppen elég volna. A hiba nem itt van, hanem abban, hogy azért a munkáért elegendő díjazást nem kapnak, A kommunizmus alatt beszélgetés közben egyre másra jöttek a kommunizmus elleni panaszok. Erre megszólalt egyik kollégánk: ne szidjátok a kommuniz­must. Ez az én életideáljaimnak a felét megvalósította. Életideálom volt min­dig semmi munka és sok jövedelem. Most a kommunizmus a felét megvalósí­totta: a semmi munkát. Ilyen értelemben nekünk ma talán panaszkodni valónk nincsen. A legtöbb ügyvédnek dolga van, de nem fizetik meg. Ha ezen a vonalon tovább megyünk, akkor arra kell utalnom, hogy az ügyvédi pálya lateiner pálya s minden latei­ner pályánál a jövedelem a másodlagosság törvénye alatt áll. Mit akarok ez­zel érteni? Azt, hogy az ügyvédség csak egy bizonyos értelemben vett nemzeti jövedelmi többletből élhet, amit általában kitermelnek. Vagyis a fizikai pro­dukció feleslegei engedtetnek át a lateiner pályákon levőknek. Ha maga a nemzeti jövedelem megcsappan, akkor a lateiner pályákon levőknek átengedett felesleg kell, hogy kisebb legyen. A baj tehát tulajdonképpen az, hogy a nem­zeti jövedelem a foglalkozási ágakra való tekintet nélkül kisebb lett. Tehát ami panasz van, az igazán nem az ügyvédség lokális területére vonatkozó panasz, hanem összefüggés azzal, hogy a termelés eredménye lecsökkent. A numerus clausus kérdésében Östör nagy súlyt fektetett arra, hogy a közhangulat bizonyos fokig a numerus clausus javára eltolódott. Vagy 30 esz­tendővel ezelőtt Pollák Illés szintén úgy állította be a kérdést, hogy ez a szív és agy küzdelme. Ő úgy képzelte el a dolgot, hogy a szív a szabad ügyvédség felé húz, míg az agyvelő az, amely a numerus clausus keserű piruláját elnye­leti velünk. Én hajlandó vagyok a tételt megfordítani és azt mondanám, hogy a szív a gyomorral összefüggésben talán kívánhatja a numerus clausust, de az agy, amely gondolkodik, kétségtelenül kell, hogy az eredmény miatt ellene legyen. Östör a helyzetmegváltoztatás egyik példája gyanánt utalt az Országos Ügyvédszövetség konferenciájára, amelyen ő ugyancsak a numerus clausus mellett foglalt állást, míg én sokadmagammal a szabad ügyvédség mellett. Mikor a vita lezárult, akkor Varannai, mint a bizottság előadója azzal a meg­lepő ötlettel jött hozzánk, hogy az általa benyújtandó határozati javaslat egy­szerűen csak konstatálni fogja azt, hogy mindkét álláspont körül voltak fel­szólalások és a határozati javaslat maga döntést nem dirimái. Östör ezt el­fogadta és közösen kijelentettük, hogy a döntést nem akarjuk szavazástól függővé tenni, mely egy alkalmi többség kezébe tette volna le a döntést. Nem tettünk egyebet, minthogy mind a két álláspontot kifejezésre juttattuk. Ha valaki egy szép asszonnyal a szerelemről beszélget, akkor nem mondhatja azt másnap, hogy a szépasszonyt meghódította, amint ezt Östör tette, amikor azt mondotta, hogy az ügyvédséget meghódította a numerus clausus eszméjének. Még egyetlen rövid kitérést szeretnék tenni Mendelényi kúriai bíró úr álláspontjára. Mendelényi őméltóságának régi kedves ideája az ügyvédség bifurká­ciója. Én a magam szempontjába1, a gazdasági szempontból a bifurkáció ellen

Next

/
Thumbnails
Contents