Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. 209 merus clausus megvalósítását, ez a kérdés csak az ügyvédség belügye, mihelyt azonban az ügyvédi kar erkölcsi integritásának megóvása teszi szükségessé a numerus clausus megvalósítását, akkor ez a kérdés már nem az ügyvédség belügye, hanem az egész államé. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről szólván, nézetem szerint két kérdést kell feltenni: 1. Olyan nagy-e az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága, hogy az ügyvédséget nemcsak a kenyérgondok, hanem az erkölcsi elpusztulás is fenyegeti? 2. Ha igen, tényleg nincs-e más segítség, mint a numerus clausus? Az első kérdés tekintetében azt hiszem az egyhangúságot megállapíthatom. A második kérdés tekintetében azonban a vélemények megoszlanak, így magam sem vagyok hajlandó csatlakozni azokhoz, akik azt állítják, hogy nincs más segítség, mint a numerus clausus, nem vagyok hajlandó csatlakozni annál kevésbbé, mert ma, amidőn a középosztály gyermekei elől úgyszólván minden pálya el van zárva, fokozottabban kell képviselnem azt az álláspontot, hogy a numerus clausus elvetendő, amíg a segítésnek akár csak egy más lehetősége kínálkozik, nem beszélve azokról a súlyos aggályokról, amelyek a numerus clausus megvalósításával szemben annak gyakorlati keresztülvitelének nehézségeire való tekintettel állandóan fennforognak. Áttérek már most azokra az ellenszerekre, amelyek szerény nézetem szerint az ügyvédi pálya túlzsúfoltságának a megszüntetésére — a numerus clausus mellőzésével is — alkalmasak. Tisztában vagyok azzal, hogy a baj már annyira elharapódzott, hogy egyetlen orvosszer annak gyengítésére nem elégséges. Az egész vonalon sürgősen meg kell kezdeni a gyógyítást és ilykép javaslataimat három csoportban leszek bátor előterjeszteni, u. m.: A) az egyetemi oktatással kapcsolatban, B) az ügyvédjelölti gyakorlattal kapcsolatban és C) az ügyvédkedéssel kapcsolatban. A) Az egyetemi oktatással kapcsolatban javaslataim a következők: 1. Ami mindenekelőtt a felvételt illeti, jelenleg a jogi fakultáson a numerus clausus meg van valósítva. Akármennyire szívből ellenezzük is a numerus clausust, az ügyvédi pálya túlzsúfoltságának ellenszereként még sem ajánlhatjuk az egyetemi numerus clausus megszüntetését. Látok abban lehetőséget arra, hogy ez helyesebb irányba tereitessék. Megadnám a tanulási lehetőséget a jogi karon is mindazoknak, akik oda beiratkozni kívánnak, csak 'éppen annak a lehetőségét szorítanám meg, hogy mindazok, akik a jogi karra beiratkoztak, ellephessék azokat a pályákat is, amelyek túlzsúfoltságának megakadályozása közérdek. Rendes hallgatókként tehát, pl. fekete indexszel felvenném az egyetem jogi fakultására mindazon jelentkezőket, akik gimnáziumi tanulmányaikat nemcsak hogy praematurus, hanem praeclarus eredménnyel végezték el. Ezek, feltevésem szerint, a jelenleg meghatározott felvételi számnak mintegy Vs részét tehetik ki. A további jelentkezőket egy általános, u. n. ,,Intelligenz-prüfung"-nak vetném alá, és a felvehetők további Vs részét ezek sorából választanám ki, akik ezt az ,,Intelligenzprüfung"-ot a legjobb eredménnyel végezték el. Ezek is azonnal rendes hallgatókként volnának felvehetők, tehát ugyancsak fekete indexszesek lennének. Az összes többi jelentkezők, mint rendkívüli hallgatók, tegyük fel pl. piros indexszel látogatnák az előadásokat. Ezek sorából kerülne ki a felvehető hallgatók létszámának utolsó harmada éspedig az egyetemi tanulmányok befejeztével, azok eredménye alapján. A tanulmányi eredmény megállapítása igen egyszerű számmüvelet volna, tegyük fel lesz 30 kötelező kollokvium. 4 alapvizsga, összesen 10 tárggyal és 3 szigorlat, ugyancsak 10 tárggyal. A kötelező kollokviumok kitűnő eredménye — — — — 4 egységet jeles eredménye — — — — 3 egységot jó eredménye — -— — — 2 egységet elégséges eredménye -— — — 1 egységet számítana, a nem kötelező kollokvium kitűnő eredményért —• — — — 2 egység jeles eredményért — — — — 1 egység volna számítható.