Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben
210 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. Minden alapvizsgatárgyért kétannyi egység, minden szigorlati tárgyért háromannyi egység járna, mint a kötelező kollokviumért, úgvhogy a kitűnő alapvizsgatárgynál 8, szigorlati tárgynál 12; a jeles eredmény alapvizsgatárgynál 6, szigorlati tárgynál 9; a jó eredmény alapvizsgatárgynál 4, szigorlati tárgynál 6; elégséges eredmény alapvizsgatárgynál 2, szigorlati tárgynál 3 egységet jelentene. Megengedem, hogy ennek a rendszernek is vannak fogyatékosságai. így fel lehetne hozni azzal szemben a bizonytalanságot, hogy a rendkívüli hallgatók tanulmányaik során nem tudják, vájjon céljukat elérik-e? Bizonytalanság azonban minden pályán van, amely vizsgákkal van egybekötve és miután az egységek összeszámítása egyszerű számtani művelet, a tanulmányi idő egész tartama alatt a rendkívüli hallgatók sajátmaguk fogiák latolgatni esélyeiket. 2. Feltétlenül szükségesnek tartom a kötelező egyetemi látogatások megvalósítását az ugyancsak kötelező szemináriumokkal, adjunKtusok vezetése mellett. 3. Feltétlenül szükségesnek tartom a kötelező kollokviumok megvalósítását minden olyan tárgyból, amely akár alapvizsgának, akár szigorlatnak tárgyát képezi. 4. Abban a kérdésben, vájjon az egyetemi tanulmányi idő négy évről öt évre felemeltcssék-e, állást foglalni nem kívánok, csak olv irányban, hogy amennyiben a felemelés öt évre megtörténik, úgy a negyedik év végére is beiktatandó egy alapvizsga. 5. Szükségesnek tartom, hogy úgy az alapvizsgáknál, mint a szigorlatoknál is megfelelő határidők állapíttassanak meg, amelyek letelte előtt a sikertelen vizsga meg nem ismételhető. Átmenetileg úgy az abszolutórium, mint a doktorátus elnyerését ahhoz a feltételhez kötném, hogy a hallgatók az elérhető tanulrnánvi egysegeknek felét megszerezték légyen. Ha tehát volna 20 kollokvium és U alapvizsgatárgy, akkor a 20 kollokviumért elérhető legjobb tanulmányi eredmény 20X4=80 egység, 10 alapvizsgatárgyért elérhető legjobb tanulmányi eredmény á 8, 80 egység, összesen 160 egység. Aki tehát legalább 80 egységet meg nem szerzett, az a további tanulmányokra jogosító abszolutóriumot nem szerezhet, Viszont feltéve, hogy van 10 szigorlati tárgy, úgy a megszerezhető maximális egységek 10X12 = 120 egység, tehát a doktorátusra nem bocsátható aki legalább 60 egységet meg nem szerzett. Azok, akik a rendes (fekete indexes) hallgatók közül ilyként kiesnek, szaporítanák a rendkívüli (piros indexesek) felvételi lehetőségét, magától értetődvén, hogy a rendkívüli hallgatókra is áll az a követelménv, hogy az elélhető maximális egységeknek legalább a felét megszerezték légyen. 6. A disszertáció tekintetében megszüntetendőnek tartom a jelenlegi állapotot, amely lehetővé teszi, hogy valaki idegen tollakkal ékeskedhessék. Elgondolásom szerint a doktorátusra jelentkezőknek a jelentkezéssel kapcsolatban több témakört kellene megjelölniök, amelyekből a disszertációt írni kívánják. Ezen témakörből a disszertáció elbírálására hivatott tanár egyet kijelölne. További javaslatom, hogy a disszertációt elbíráló tanárnak jogában, álijon az illető jelöltet maga elé citálnia, vele az elkészített disszertációt megtárgyalnia, úgyhogy a disszertáció csak az esetre íogadtassék el. ha a tanár a jelölttel folytatott személyes megbeszélés alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a disszertáció nemcsak jó, hanem a vonatkozó anyagot a jelölt tényleg tökéletesen uralja is. B) Az ügyvédjelölti gyakorlattal kapcsolatban javaslataim a következők: 7. Mindenekelőtt szükségesnek tartom, hogy a gyakorlat az ügyvédi és a bírói pályára törekvők számára teljesen egyenlősíttessék. 8. Ahhoz, hogy valamelyik gyakorlati idő beszámítható legyen szükséges, hogy a jelölt akár valamely ügyvédi kamaránál, akár valamely bíróságnál a gyakorló jelöltekről vezetett lajstromba bevezettessék. A lajstromba való bevezetés a gyakorlat tényleges megkezdése nélkül a gyakorlati időbe nem számít bele, hanem a lajstromba való bejegyzés a gyakorlati idő folyásának csak előfeltételét képezi. Szabályként mindenki, aki a jogi doktorátust meg-