Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

208 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. zártszámról. Óva kell azonban intenünk, hogy ne kasztszerű intézményt csináljunk az ügyvédségből. Az ügyvédség szabadsága, életképessége, lüktető ereje szenved és gátoltatik akkor, ha ez az intézmény az egész ügyvédi elgondolással és rendszerrel ellentétben valósíttatik meg. Súlyos probléma ez, amely csak akkor oldható meg, ha a létesítendő intézmény mindezekkel a kautélákkal és elgondolásokkal felvértezve jelenik meg a közéletben. A további kérdések részletkérdések. És nem is merek ezekkel foglalkozni, mert amint voltam bátor említeni, ezek mind palliativ intézkedések. Dr. Ribáry Géza ügyvéd: Azt a kérdést, hogy Magyarországon az ügyvédi pálya túlzsúfolt-e vagy nem, nem lehet egyedül azon az alapon helyesen eldönteni, hogy az itteni létszámot idegen országok és kartársak létszámaival összehasonlítjuk, hanem az összes tényezőkre figyelemmel kell lennünk. Az összes tényezők figyelembevételével megállapítható azonban, hogy nálunk az ügyvédi pálya oly túlzsúfoltságot mutat, melynek erős gátat kell vetni és éppen azért találtam szükségesnek felsorolni legalább exemplicative a tényezőket, ameylektől az ügyvédség helyes létszáma függ, hogy a pálya túlzsúfoltságát annál nagyobb határozottsággal állapíthassuk meg. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy melyek volnának a túlzsúfoltság megszüntetésének ellenszerei, azt kell megállapítanom, hogy az eddigi vita során a felszólalók főleg a numerus clausus körül hadakoztak. Helyesnek látom, ha mindjárt felszólalásom elején színt vallok ebben a kérdésben és bejelentem, hogy állást foglalok a numerus clausus ellen. Amidőn azonban a numerus clausus ellen állást foglalok, nem tudom magamévá tenni azon főlényes szólamokat, amelyekkel az előadó Teller Miksa ügyvéd úr a numerus claususról szólott, de nem tudom magamévá tenni azt a patétikus szólamot sem, amellyel a Budapesti Ügyvédi Kamara érdemes elnöke, Pap József a numerus clausussal szemben hadakozott. Készséggel elismerem, hogy az ügyvédség éltető eleme a szabadság, és így a numerus clausus, ha annak a megvalósítására döntően súlyos okból szükség nincs, feltétlen elvetendő. Ebben a kérdésben azonban azt hiszem, a numerus clausus hívei, sőt az ügyvédi numerus clausus mozgalom vezére, Östör József ügyvéd úr is egyet ért a numerus clausus ellenzőivel. A virágnak is éltető eleme a nap és a levegő, és így a virágot állandóan a napra és levegőre tesszük ki, hogy fejlődhessék: mégis elképzelhetőnek tartóm, hogy átmenetileg, ha oly jégeső fenyeget, amely a szabadbatett virágot múlhatatlanul tönkretenné, úgy azt az üvegházba fogjuk átmenetileg áthelyezni. Ugyanis, ha elfogadjuk is azt a helyes tételt, hogy az ügyvédség éltető eleme a szabadsúg és így az ügyvédi pályánál a numerus clausus általában elvetendő, mégis objektív tárgyalva a kérdést, elképzelhetőnek tartom annak a szükségességét, hogy kivételesen és átmenetileg a numerus clausus az ügyvédi pályán is megvalósíttassék. Csak kivételesen és átmenetileg és csakis végszükség esetén. Az ügyvédi numerus clausust általában két okból kívánják megvalósítani. Elsősorban azért, hogy az ügyvédséget a mindennapi kenyér gondjától megszabadítsák és másodsorban azért, hogy az ügyvédséget megmentsék az erkölcsi pusztulástól, amely rendszerint a kenyérgondok nyomában szokott járni. Megvadom, hogy a második okot az erkölcsi szempontokat, sokkalta magasabbra helyezem az első oknál, vagyis az anyagi szempontoknál. Soha nem tudnék hozzájárulni ahhoz, hogy az ügyvédi numerus clausus megvalósíttassék csak azért, hogy akár csak egy falattal is több kenyér jusson azoknak az ügyvédeknek, akik már a pályán vagyunk, ellenben el tudom képzelni, hogy fájó szívvel hozzá tudnék járulni az ügyvédi numerus clausus átmeneti megvalósításához akkor, ha oly végszükség esete következnék be, amely mellett az ügyvédi numerus clausus megvalósítása nélkül az ügyvédi kar erkölcsi integritása forogna veszélyben. Az ügyvédi kar dicséretére legyen mondva, a mai napig sikerült ezt az erkölcsi integritást a súlyos kenyérgondok dacára is megóvni. Ha azonban a kenyérgondok még továbbra súlyosbodnának, a túlzsúfoltság még nagyobb méreteket ölt, akkor nincs kizárva a lehetőség, hogy az erkölcsi integritás áldozatul esik. Mindaddig, amíg csak a kenyérgondok miatt kívánják a nu-