Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. 205 Ugy vélem, hogy az ügyvédi kar precér helyzetének sem egyedül a kar túlzsúfoltsága az oka, hanem az több összetevőből, — elsősorban a gazdasági élet elsorvadásából — alakult ki. Ezért elsősorban az orvosló eszközök előteremtéséről kell gondoskodni, vagyis arról, miként lehet, hogy a kar létszámát belátható időn belül annyira leépítsék, hogy az a lakosság lélekszámával és felvevő képességével arányban álljon. És csak ha az idők változnak, nyugodtabbra fordulnak, gondolhatunk a prevenció eszközeinek alkalmazására is; a zsúfoltságnak egyszerű intézkedésekkel való megszüntetésére, ami természetesen nem akadálya annak, hogy a szükséges és már időszerű intézkedések e téren is fokozatosan foganatba ne vétessenek. I. Az ügyvédi kar anyagi helyzetének javítására csak egy mód kínálkozik — a gazdasági viszonyok altalános javulását figyelembe nem véve — és pedig az ügyvédi hivatással járó kereseti lehetőségek szaporítása. Idevonatkozólag a következő észrevételeim vannak. 1. A segítés e módjához a székesfővárosi árvaszék is segédkezet kíván nyújtani azáltal, hogy a bp. ügyvédi kamarának a belügyminiszterhez az ügygondnokságok arányos és igazságos szétosztása, illetve az árvaszéki ügygondnok-kirendelések rendeleti úton történő szabályozása ügyében tett felterjesztését a maga részéről is méltányolva, törvényen alapuló diszerecionárius jogának saját beleegyezésével való korlátozása mellett, hajlandó e jogkört a bíróságok kirendelési jogának az igazságügyminiszter által szabályozott módjához hasonlóan gyakorolni. A székesfővárosi árvaszék ez alapon mindent el fog követni, hogy a közhatósági megbízásokban az ügyvédség minél szélesebb körét részesítse, jóllehet az új rend bevezetéséhez vérmes reményeket azért nem szabad fűzni, mivel a gazdasági viszonyok leromlása folytán a keresettel járó ügyek száma is erősen összezsugorodott. 2. Mint a kereseti alkalmak szaporításának egy másik módját felvetem itt azt is, nem volna-e lehetséges egyrészt az 18%: XXVI. tc. 119. §-ának megváltoztatása mellett a leendő közigazgatási felsőbíróságnál, másrészt a megalkotandó közigazgatási alsó bíróságoknál is a kötelező ügyvédi képviseletet az ügyek bizonyos kategóriáinál bevezetni a Pp. 96. §-ának mintájára? 3. És emlékezetbe hívom itt azokat a mozgalmakat is. amelyek sokkal boldogabb időkben arra irányultak, hogy egyrészt az ügyvédi kar kereseti alkalmainak szaporítása, másrészt bíróságok túlterheltségének csökkentése érdekében bizonyos perenkívüli eljárási teendők ellátását az ügyvédség tagjai vegyenek át. Vájjon megfelelő formák és kautálék mellett ezek a kívánalmak nem volnának-e több eredménnyel felújíthatók? II. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy milyen preventív eszközök alkalmaztassanak a jövőben, illetve már most is a túlzsúfoltság megelőzése végett, e tekintetben az előadó úr által adott tanulmány, valamint az előttem felszólaló előadásai igazán kimerítően megjelölték a módokat és eszközökét. A magam részéről a nagy kérdések vitatásába (numerus clausus, bifurkáció) nem bocsájtkozom. Ezt, mint belső ügyet intézze el az ügyvédség maga. Hozzáteszem még azt, hogy Klárik már idézett munkájában mindkét intézmény bevezetése ellen igen nyomós érveket sorakoztat fel. Én mindössze csak néhány kisebb szempontra hívnám fel a figyelmet. 1. Az egyik az ügyvédség tagjainak más rokonpályákon való elhelyezése. Erre meggyőződésem szerint nagy szükség van, nemcsak a bírói kar, de különösen a közigazgatási tisztviselői kar felfrissítése és nívójának emelése érdekében is. Mindig azt tapasztaltam, hogy a jó ügyvédből jó bíró cs jó közigazgatási tisztviselő lesz, mivel az ügyvédi vizsga és főleg az ügyvédi gyakorlat az a retorta. amelyen át a széleskörű jogi tudással, éles és tiszta judiciummal biró és szociális érzékkel rendelkező jogász az életbe kikerül. Üdvös dolog lenne ezért szerintem, ha az újonnan "létesítendő közigazgatási alsóbíróságokhoz nagyobb számban ügyvédeket is kineveznének bírákul. "Ügyvédeknek közjegyzőkké való kinevezése is a mostaninál nagyobb mértékben kívánatos. 1