Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

206 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. És kívánatosnak tartanám azt is, ha a jövőben különösen az árvaszékek tervbevett államosítása esetén az árvaszékek elnökeitől és ülnökeitől is az ügyvédi vizsga letételét követeinők meg — szóval a képesítés emelését szemben az 1929: XXX. tc. 65. §-ával, amely a képesítést leszállította. Ugy tudom, hogy ily követelmény felállítását a jelenlegi belügyminiszter úr is szükségesnek tartja.. 2. A másik szempont a következő: Tán kissé vissAásnak fog hangzani, ha azt állítom, hogy hazánkban még normális viszonyok közt is az ügyvédi pályára való nagy tolulásnak egyik oka az volt, hogy törvényeink és jogszabályaink hézagossága, szövevényessége, sokszor végrehajthatatlansága és avultsága miatt a jogkereső közönség igen sok jogbizonytalansággal találta magát szemben, amelyből legtöbbször csak az ügyvéd speciális tudása és ügyessége lelte meg a kivezető utat. így mintegy kereslet volt az alkalmas ügyvédek után. Ez a kereslet még inkább növekedett a háborús és inflációs idők alatt és után, amikor is megszületett a rendeleti törvényhozás és előállott a jogszabályok olyan káosza, a jogbizonytalanság olyan foka, amiben még a speciális szakemberek is alig ismerik ki magukat. Elég legyen itt, ha csak a végrehajtási és jelzálogügyet, a valorizáció kérdését, a gyámügyi, a gyermekvédelmi, az adó- és ílletékügyi igazgatást, újabban a valuta kérdések szabályozását hozom fel például. Következik ebből, hogyha az ügyvédi pályára való tolulás elé a jövőben gátat kívánunk emelni, elsősorban törvényeinket, jogszabályainkat kell egyszerűen, világosan, áttekinthetően szerkeszteni és rendszerbe szedni. Ugy vélem, egy ilyen törvényalkotás nemcsak az ügyvédségnek válnék előnyére, de a jogkereső közönség és a jogalkalmazó szervek tetszésével is találkoznék. 3. Végül még egy okra kívánok rámutatni, amely szerintem az ügyvédi pályára való tolulást szintén előidézni alkalmas volt. És ez az, hogy az 1883: I tc. 3. §-a értelmében az ügyvédi oklevél mindennemű pályára képesített. Ezért tolultak erre a pályára a vagyongyűjtés reményében különösen a vagyontalan társadalmi osztályok tagjai. Már most ezen az állapoton a közigazgatás rendezéséről szóló törvény annyiban változtatott, hogy az ügyvédi vizsga maga a közigazgatási tisztviselői pályára nem képesít, hanem ahhoz még megfelelő gyakorlat és gyakorlati vizsga letétele is szükséges. Ámde úgy a törvény, mint annak most készülő reformja olyan indokolatlan és messzemenő kedvezményekben részesíti az egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett egyéneket, amelyek megint csak az ügyvédi pályára való tolulásnak lesznek előmozdítói. így e rendelkezések az ügyvédjelölti gyakorlatot beszámítani engedik a közigazgatási gyakorlatba: megengedik, hogy akik az ügyvédi vizsgát letették, gyakorlat igazolása nélkül jelentkezhetnek a gyakorlati közigazgatási vizsga letételére, nemkülönben, hogy az ilyeneknek a gyakorlati vizsga általános részéből vizsgát sem kell tenniök. Az lesz tehát a helyzet, hogy ami használni fog az egyeseknek, ártalmára lesz a kar egyetemes érdekének. Mozaikszerű felszólalásomat azzal végzem, hogyha az ügyvédi hivatást továbbra is — munus publicumnak, azaz közszolgálatnak kívánjuk tekinteni, ami belső lényege és rendeltetése szerint mindig és mindenütt volt, ú?y az ügyvédi kar vergődő állapotán a kormánynak és törvényhozásnak minden eszközzel mihamarabb segíteni kell. nehogy a kar anyagi és erkölcsi erőinek teljes aláhanyatlásával a jog, az alkotmányos és a társadalmi élet és a polgári szabadság egyik erős támasztó oszlopa alapjában rendüljön meg. Dr. Erődi-Harrach Tihamér ügyvéd, orsz. képviselő: Az egész ügyvédprobléma szempontjából két kérdést tartok fontosnak. Úgymint: a zártszám kérdését, és ezzel kapcsolatban a bifurkáció kérdését. A többi összes problémák csak bizonyos palliativ jelentőséggel bírnak, olyan részletkérdések, amelyek a nagy probléma szempontjából egészen lényegtelenek és nem életbevágók. A kérdésnek ott van a nehézsége, hogy hol történjék a korlátozás, az