Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben
201 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. A pénzügyi kérdés nem megoldhatatlan, mert hiszen annak idején tárgyalások folytak a Jegyzők Egyesületének vezetőségével és megállapítottuk, hogy ők ezerszámra állítanak ki különböző bizonylatokat és bizonyos illetékekben való részesedésük révén jobb helyzetbe jönnének, amely esetben hajlandóak volnának lemondani a magánmunkálatokról. Ezt, mint praktikumot, meg kellett említem. Ami a politikát illeti, szégyenlem elismerni, hogy lehet politikai szempontból ezt a közéleti immoralitást fenntarthatónak gondolni. Gyűjtjük az adatokat. A körjegyző, a falu atyja, egyben ügynöke a mezőgazdasági olajgyáraknak, a gépgyáraknak, a városi inkasszó-irodáknak 2°.'o jutalék ellenében behajtó közege. Hát ez a falu atyja? Járossy Sándor, a Nyíregyházai Ügyvédi Kamara boldogult elnöke, egy miniszteri ankéten adta elő azt, hogy egy szabolcsmegyei mágnás bejött hozzá, aki évek óta kliense volt. Behozott egy haszonbérleti szerződést, hogy mégis csak úgy nyugodt, ha Járossy átnézi azt. De bevallja, hogy kénytelen volt a szerződést a jegyzővel elkészíttetni, mert őt különben az adóval megölte volna. Hát ha egy ilyen ember is terror alá kerülhet a jegyző hatalmaskodása mellett, mit várjunk az egyszerű embertől? Ez a közéleti immoralitás, amely rászoktatja a falut, hogy az ő felette gyám-, adó-, földbirtokpolitikai ügyekben felügyeleti hatóságként szereplő jegyző magánmunkálatait megfizetni kénytelen, könnyen siklik át oda, hogy a közérdekű munkákat is megfizetheti. Ilyent eltűrni kultúrállamban nem szabad. Ugyanebből az okból, az összeférhetetlenség okából, nem tudok egyetérteni Zsiivay őexcellenciájának avval a gondolatával, hogy a békebíráknak a pozíciója olyan módon legyen ügyvédek számára megfelelőbbé tehető, hogy azok ott magánmunkálatokat végezhessenek. Nyilvánvaló, hogy immoralitásra vezethet könnyen, hogy az, aki a kisemberek dolgában éppen olyan fontos személyiség, mint a Kúria elnöke a nagy ügyekben, a közönség részére szerződéseket és okiratokat készíthessen. Ezzel be is fejezem. Csak oda térek vissza: ha a kormánynak fontos politikai gondja az, hogy az ifjúságnak elhelyezkedési lehetőségei legyenek, és ha az állam a maga gépezetét kényszerűségből előttünk lezárja, akkor igenis kötelessége az államhatalomnak az egyes szabadpályákat olyan helyzetbe hoíni, hogy ott a megélhetés meglegyen. És ebből a közérdekű szempontból kell nekünk a magunk érdekében, de közérdek szempontjából is komolyan foglalkozni az ügyvédi munka védelmével, munkaterületeink visszaadásával és annak kiszélesbítésével. Dr. Csorna Kálmán, a budapesti árvaszék elnöke: Szíves elnézést kérek azért, hogy én, aki gyakorló ügyvéd nem vagyok — mint laikus elem — a témához egész röviden hozzászólni kívánok. Némi jogcímet ad azonban nekem erre az a körülmény, hogy valamikor magam is gyakorló ügyvéd voltam, hogy továbbá hivatásomnál fogva naponta érintkezem ügyvédekkel, ismerem, értékelem e kar tevékenységének fontosságát és a legnagyobb rokonszenv érzésével — mint odatartozó — kísérem figyelemmel a kar minden életmozzanatát. A szőnyegen levő probléma nem új. Már több mint három évtizeddel ezelőtt is állandó panasz tárgya volt, és azóta is folytonosan nyomasztólag hatott az ügyvédség anyagi helyzetére és erkölcsi jó hírnevére a kar zsúfoltsága' Králik ,,Az ügyvédi kar" című 1903-ban megjelent munkájában már említést tesz erről és felhozza, hogy 1875-ben az országban 4200 bejegyzett ügyvéd volt, 1900-ban 4806 és ebből Budapesten 1268. Égetővé a kérdés azonban csak most vált a teljes gazdasági leromlás idején. Ez a probléma azonban megvan a többi szabadpályán levő diplomás szellemi munkásnál is, habár nem annyira, mint a leginkább zsúfolt ügyvédi karon. Keresik ott is a megoldásokat, ha nem is a zsúfoltság megszüntetése, mint inkább a kereseti alkalmaknak szaporítása révén. így -?.zt a mozgalmat látjuk pl. a mérnöki karnál, ahol is a közalkalmazott mérnököknek a szakértői kirendeléseknél való mellőzése iránt tettek lépéseket.