Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. 197 térből, a bíróságok tagjaiból és az ügyvédi kar kiküldötteiből, mert ez a rendszer is sértené az autonómiát és mert a bíróságok és az igazságügyi miniszter egyáltalán nem ismerik a jelölteket. Marad az utolsó lehetőség az önkormányzati tevékenység: nevezzék ki az ügyvédeket maguk a kamarák. Ez egy igen tetszetős és hangulatos jelszó, sőt némileg alkalmas, hogy kaptáció benevolentiae-t idézzen elő, de a gyakorlati életben meg nem valósítható, mert ezzel olyan protekció, olyan tülekedés, olyan hajsza kerülne bele az ügyvédi kamarába, hogy ezzel megszűnne a közös célok iránti közös munkálkodás lehetősége. Különösen nagyobb számú jelentkezők közül igen nehéz lenne a valóban érdemest kiválasztani. Kamarának választmánya az igazságügyi miniszterhez intézett már idézett feliratában attól is tart, hogy a felvételnek a kamara autonómiájába való utalása esetében, a kamarák önkormányzatába a protekció és politikai pártoskodás nyerhetne utat, amely az egész kamarai önkormányzat korrumpálására vezethetne. Azt sem mondhatjuk, hogy döntsön a kalkulus, aki az egyetemen és az ügyvédi vizsgán „kitűnőt" kapott, az bocsáttassék be a védett sáncok közé mindenekelőtt. Ez a rendszer nem jó és célra nem vezethet. A censorok az egyetemen és az ügyvédi vizsgánál is csak emberek, ott is a protekció könnyen gyökeret verhet, kivált ha tudják, hogy a jó kalkulushoz milyen érdekek és fontos életkérdések fűződnek, A protekciót véglegesen megszüntetni nem lehet, amíg lesznek apák és fiúk, apósok és vők, sógorok és testvérek stb., stb. Ha mindezek dacára mégis behoznák a numerus clausust, akkor megtörténnék az, hogy a zártszámon belül levők a boldogság sáncaiban grand seigneur módjára elhelyezkednének, nem törődnének az ügyvédi kar jogaival, szabadságával és függetlenségével, csak egyéni céljaikat valósítanák meg. A zártszámon kívülállók pedig a zugirászatnak legveszedelmesebb osztályát képeznék, a legszemérmetlenebb üzleteket csinálnák azokkal, akik a zártszámon belül vannak. Márpedig ez politikai, szociális és társadalmi szempontból nagy veszedelem lenne, mert szegény embereknek teljesen lehetetlenné tétetnék, hogy ilyen módon közvetve bejuthassanak a karba, a gazdag emberek pedig egyszerűen megvásárolnák azt, amit a törvény nem enged. Ez antiszociális és antidemokratikus és éppazért nem egyeztethető össze a jogegyenlőség fogalmával. Erős a hitem, hogy az ilyen karban el fogna halványulni az a közjogi kapocs; amely ma az ügyvédek között és a közélet: az állam, a társadalom, a humanisztikus működési tér stb. között van. El fogna homályosulni az a közjogi kapocs is, amely az ügyvéd és a bíróság között létezik, mert az ügyvéd pusztán az ügyfél magánjogi megbízottjának fogja magát tekinteni, de ami még ennél is nagyobb baj, ez az, hogy a bíróság és az államhatalom egyéb tényezői szempontjából is csak magánjogi megbízottaknak szerepkörére lesz utalva, aki a megbízó akarata szerint fog eljárni csak azért, hogy elvégezze a dolgát, hiszen már úgyis biztosítva van a jövedelme, nincsen megfelelő konkurrencia és megfelelő ellenőrzés. És ha megcsinálják a zártszámot az ügyvédségnél, hol van a biztosíték arra nézve, hogy nem fognak-e hasonló kívánalmakkal fellépni a mérnökök, az orvosok és a többi szabad pályán működő egyének? Ilyen radikális rendszabályokhoz ma, amikor a gazdasági viszonyok nemcsak igen súlyosak, de katasztrofálisak is, és teljesen bizonytalanok, annál kevésbbé szabad nyúlni, mert ma a legkevésbbé vagyunk képesek évtizedekre előre látni és intézményeket előre szabályozni. 1 És joggal merül fel az a kérdés is, mi történjék azokkal, akik a zártszám körén kívül maradtak, és nem találnak elhelyezkedést? A magyar középosztály á mai elesettségében és pauperizmusában elbírja azt a luxust, hogy még mesterséges módon szaporítsák a munkanélkülieknek a számát? Ma is közéletünkben nagy bajt okoz az, hogy igen sokan vannak a középosztályban, akik máris túlságos függő helyzetbe kerültek különféle oldalról és különféle lekötelezettségükkel.