Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben
198 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ANKÉTJA. Hát szabad-e ezt a függőségi viszonyt a végsőkig hatványozni? Nem félö-e, hogy a túlfeszített húr megpattan és teljesen összeomlik és elvész a középosztálynak legbecsesebb egyik része? A numerus clausus tehát nem kívánatos semmi formájában, ezen rendszernek hatásai csakis évtizedek után mutatkoznának és nagyon problematikusak, romboló hatásaik ellenben már most mutatkoznak és nagyon biztosak és határozottak. Tudtommal sehol a világon nincsen behozva az ügyvédeknél a zártszám. Hát mi legyünk a mi ezeréves multunkkal ezen az úton az úttörők? Jugoszláviában volt, de csakhamar eltöröltetett. Egész röviden foglalkoznom kell még a bifurkáció intézményével, ahol az ügyvédek két klasszisba osztatnak. Anglia, Franciország és Belgium ennek a hazája. Ott állnak egymással szemben a barristerek és az avocat-k, akik plaediroznak a bíróság előtt, velők szemben a második klasszist képezik a szoliciterek és az avoués-k, akik csupán előkészítik a pert és a plaedirozó barristernek segítségére vannak. Magyarország, bizonyosra állíthatom, nem képes egy per ellátására két ügyvédet megbízni, hiszen egy ügyvédet sem tudnak nálunk megfizetni. A bifurkációnak soha semmi talaja nem volt és nincs Magyarországon, II. Habár nem tudnék sohasem megbékülni a zártszám rendszerével, habár nem tartom kivihetőnek és helyesnek a bifurkációt, sem pedig a Németországban dívó ú. n. lokálizációt, mégis kijelentem, hogy a mai állapotok továbbra fenn nem tarthatók, ezeken gyökeresen és gyorsan kell segíteni. Kijelentem egyben, hogy erős a hitem és meggyőződésem, hogy segíteni lehet is. Ha azt a sok időt, amelyet évtizedek óta azon meddő harcokban töltöttünk el: kell-e a zártszám, vagy maradjon a szabad ügyvédség? — tettekre használtuk volna fel, alkotásokra az ügyvédség érdekében, úgy ma nem lenne megoldatlan ügyvédi kérdés. Nézzük tehát, hogy hol és hogy lehet segíteni zártszám nélkül és cselekedjünk, mert további halogatásoknak és immorálásoknak nincsen helye. Segíteni kell az ügyvédség túlzsúfoltságán egyrészt az egyetemi oktatás és tanulmányi rend módosításával, másrészt az ügyvédjelöltség helyesebb szabályozásával és új munkaterületek létesítésével. Csonka-Magyarország számára sok a meglévő egyetem és a három jogakadémia. Ezt elismerte a pénzügyminiszter is pár nap előtt tartott budgetexpozéjában. Kívánatos lenne, hogy mentől előbb levonatnának az ebből önként folyó és elmaradhatatlan konzekvenciák. Az egyetemekre csak olyanokat lehessen felvenni, akikről a középiskolában meggyőződtek arról, hogy van annyi tehetségük, hogy tudományos pályára léphessenek. Az első szelekciónak az egyetemen kell megtörténni, hiszen valaki lehet igen hasznos polgára az államnak anélkül, hogy egyetemi grádussal birna. Ma azt tapasztaljuk, hogy az egyetemeken a beiratkozott hallgatóknak csak kisebb fele olyan, akik kitűnő, jeles vagy jó érettségivel vétettek fel, a második nagyobb fele elégséges érettségi bizonyítvánnyal lép az egyemre. A Pázmány Péter-egyetem ezt a kérdést nagyon fontosnak tartja és elég jól kezeli is, ott az elégséges érettek közül csak 25°/o van, más egyetemeknél azonban az 50°/o-ot is eléri, sőt még azt is túlhaladja. Ezen a mai semmi esetre sem kívánatos állapoton mielőbb segíteni kell. Ki kell mondani továbbá, hogy az egyetemi jogi fakultásokon kötelező a leckelátogatás, kötelezők a kollokviumok és a szemináriumi oktatásban való részvétel. i Mindezt, mint közóhajokat, bővebben, tekintettel az idő rövidségére, nem indokolhatom. Aki magát ezen feltételeknek nem akarja alávetni és kötelezettségeit ezen a téren nem teljesíti, az nem folytathatná egyetemi tanulmányait. Megsürgettem ez alkalommal a Karafiáth minisztersége alatt készült egyetemi reformot annak a hangsúlyozásával, hogy a jogtudori tok úgy, amint az ma van, továbbra is változatlanul fenntartandó, mert semmi más vizsga nem fogja tudni garantálni azt a komoly szigort, melyet ma a tudori vizsgánál követelnek. Ezen a ponton minden fúrás-faragás és változtatás csak könnyítéseket okozna és haláldöfést mérne az ügyvédi karra.