Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

IRODALOM. 169 összterjedelme 2 gépirt oldal volt és a felperes az ügy előadása után egyáltalán nem szólalt fel. Humorosan azt mondhatni: ezt a szokatlan szerénységet és szokatlan tartózkodást mint példaadót azzal kellett volna honorálnia a Kúriának, hogy nagyobb a felülvizsgálati költségek állapíttassanak meg. — cá. * Külföldi jogtudósok tartottak a tavasz folyamán előadásokat. A Magyar Jogászegylet, a Magyar Jogászegylet Gazdasági Intézete és a Budapesti Ügyvéd Unió meghívására jöttek el külföldi kiválóságok egyéniségüket bemutatni, hangjukat hallatni, tudásukat feltárni. A legmelegebben üdvözöljük azt a törekvést, mely a külföldi kiválóságokat idehozza. A kapcsolatot a külföldi tudománnyal fenntartani hivatása tudományos és gyakorlati jogásztestületeinknek. Nem egyszerű feladat kiválasztani a meghivandókat. Ne egyoldalú eszmeirányok szerint történjék a kiválasztás. Hallgassuk meg éppen mi, jogászok, a legeltérőbb eszmevilág megnyilatkozásait is, csak őszinte, becsületes tudomány legyen az, amit nyújtanak, A politikát kapcsoljuk ki és kizárólag a tudománynak adjunk helyet: a kiválasztásnak és a vendéglátásnak ez legyen egyedüli alapja. Ha jogásztestületeink összeállnának a meghívások érdekében, a jövő esztendőben egész sorozatát üdvözölhetnők itt a világ jogászkitünőségeinek. Anyagi szempontok aligha képezhetik akadályát az ilyen akcióknak. Számos kiváló jogász volna kész megjelenni nálunk anyagi ellenszolgáltatás nélkül is. Az igazi tudósok a legkevesebbel is beérik. Azt hisszük, ha megfelelő megállapodással és megszervezéssel biztosítjuk előadó vendégeinknek itt az ellátást 2—3 napra, ez a legtöbb esetben elegendő és ez olyan jelentéktelen kiadás melyet még a nehéz viszonyok közt is elbírnak jogi testületeink. Apró ügyeskedéssel az ezekre szolgáló költségek bizonyára összehozhatok. Érdemes tanácskozni e kérdésről. Az itt előadást tartó külföldi jogász a legtöbb esetben hasznos propagátora hazájában és másutt a mi hazánknak. Felvetjük ezt az eszmét, talán érdemes vele foglalkozni. Sz. IRODALOM. FINKEY FERENC: ADATOK A BŰNTETTESEK JELLEMCSOPORTJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ*) Ily címen megjelent érdekfeszítő és úgy filozófiailag, mint lélektanilag megalapozott tanulmányában szerző bevezetésileg azt állapítja meg, hogy már a háború előtti években is joggal beszéltünk a büntetőjog válságáról, nevezetesen arra tekintettel, hogy a különböző kriminiologiai iskolák által eszközölt fölosztási alap túlságosan távol állott a gyakorlati büntetőjogi követelményektől. A francia forradalom a büntetőjog intézményeit emberivé alakította át. Fichte, méginkább Kant (categoricus imperativusként) hirdették a tételt, mely szerint az embert — a bűnözőt is ideértve — a jogszolgáltatás merő eszközévé Iealjasítani tilos. Minél inkább terjed az egyén alanyi bűnösségét alapul elfogadó *) Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. A m. tud. Akadémia II. osztályának rendeletéből. Jogállam XXXII. évf. 4-6. füzet. 12