Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

168 MEGJEGYZÉSEK. Elvégre emberek vagyunk, - a Kúria előadó biráinál ís előfordulhat, hogy a legnagyobb gondosság mellett is előadásukban egyes részletek nem domborodnak ki kellően, vagy pedig — meggyőződésük folytán - az ügy egyes ténybeli vagy jogi érveit kevésbbé részesítik megtárgyalásban. A válaszirat és a felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel tehát nem okvetlen felesleges ügyvédi munka. De meg ma a Kuriameg is szokta nyitni — kérdésekkel és feleletvárással - a tárgyalást; ezért is jelen kell lenniök a felek képviselőinek. Ezen tárgyilagos szempontokon kivül nem mellőzhető az érdekelt peres felek szubjektív szempontja sem. A fél, akinek ügye a kir. Kúria előtt folyik, megbocsáthatatlan mulasztásnak érezné és a legnagyobb lelki nyugtalansággal kisérné, ha — amikor az ellenfél felülvizsgálattal él - a saját ügyvédje nem látná el a felülvizsgálat dolgát válaszirattal és a felülvizsgálati tárgyaláson való megjelenéssel. Ezért ügy véljük, a kir. Kúriának inkább abból kellene kiindulnia a felülvizsgálati költségeknél, hogy azok mindig megítélendők annak, aki ellenfele által a kir. Kúria elé vonatott és csak igen fontos esetekben következzék be, hogy a felülvizsgálati költségek nem állapíttatnak meg vagy kölcsönösen megszüntettetnek. Maga az a körülmény, hogy a felülvizsgálati kérelem bizonyos kis mértékben sikerre vezet, még ne szolgáltasson okot arra, hogy a költségek kölcsönösen megszüntettessenek. Csak ha az ügy lényege tekintetében ért el az ellenfél fontos eredményt, kerüljön erre sor. Egy példa megvilágítja ezt az utóbbi hónapok gyakorlatából. Szerzőijogbitorlási ügy került a kir. Kúria elé. A felebbezési bíróság a per főtárgya tekintetében megállapította szerzőijogbitorlásnak és a tisztességtelen versenynek fennforgását, az alpereseket vagyoni és nem vagyoni kárban marasztalta, a példányok elkobzását elrendelte, egy lap címének eltávolítását rendelte el és 40 P pénzbüntetésre itélte az alpereseket és a hírlapi közzétételt is elrendelte. Ezen egész Ítélet ellen éltek jogorvoslattal az alperesek. A kir. Kúria a felebbezési bíróság Ítéletét csak annyiban változtatta meg, hogy a 40 pengőben kiszabott pénzbüntetést 20 pengőre szállította le és hogy mellőzte az ítélet hírlapi közzétételét, - ellenben minden egyéb részben helybenhagyta a felebbezési biróság ítéletét. Szóval a felperes teljesen pernyertes lett, csak két, inkább arbitrarius jellegű, mellékes, a felek által előre el se birálható kérdésben következett be változás az Ítéletben. Az egyik vonatkozás egyáltalán nem érdekelhette a felperest, de az alpereseket se: tudniillik, hogy 40 pengő-e a pénzbüntetés vagy 20 pengő. Hogy a hirlapi közzététele az ítéletnek elrendeltetik-e vagy sem, ez se fontos már évek után, de valóban csak mérlegelési kérdés ez. Negyedrendű alkatrészei ezek a szerzői jogi és tvt. pernek. A kir. Kúria mégis olykép rendelkezett, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek kölcsönösen megszüntettetnek, mert alperesek felülvizsgálati kérelme részben sikerre vezetett. Igen, részben, de a mondottakból nyilvánvalóan láthatni, hogy az egész per anyagához képest a per érdemét illetően ici-pici részben, oly Ítéletben, mely alkalmat adott a Kúriának arra, hogy terjedelmesen kifejtse, mennyire nincs igaza a felperesnek az az ügy egészében és lényegében. Valaki azt gondolná, hogy adott esetben (P. 1.950, 931.) túlságosan hosszú válasziratot, vagy túlságosan hosszú felszólalást kivánt a kir. Kúria honorálni a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. Nos, tudtunkkal a felperesi válaszirat