Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

MEGJEGYZÉSEK. 167 jából, de nagy jelentőségű a Kúria bátorsága. Ez konstruktiv bátorság, melyet el is várt a közérzés legfelső bírói testületünktől. Üdvözöljük a Kúriát, hogy teljes ülésében meghozott ilyen döntést példaadás gyanánt azok számára, akik a kodifikálás munkáját végzik. Emellett a Kúria megoldása az adott kérdésben valóban ötletes és eredeti. Kimondta a Kúria, hogy az ügyvédi perköltség-követelések az értékhatáron alul a községi bírósághoz tartoznak. Ezek pedig a belügyminisztériumnak vannak alávetve. Az volt tehát a probléma, hogy a Kúria döntése talán nem fogja befolyásolni a községi bíróságokat és azok továbbra is tartani fogják magukat a - bár törvényellenes - belügyminisztériumi rendelethez és ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az ilyen ügyek nem tartoznak a községi bírósághoz. A Kúria, amely az ügyvédek ügyeit szivesebben látja a rendes bíróságok előtt, - ezért ezt mondja: nem támad a gyakorlatban nehézség, mert hiszen ha a községi bíróságok a belügyminiszter rendeletére alapulva el fogják utasítani hatáskör hiányában az ügyvédek apró pereit, — a járásbíróság köteles lesz e pereket elfogadni és bennük Ítélkezni. Röviden ez van a Kúria döntésében : te községi bíróság, csinálj blankettát, mellyel az ügyvédi költségek iránti kereseteket visszautasítod ; erre te ügyvéd egyszerűen add be a keresetedet a járásbírósághoz, mely erre majd ítélkezni fog. Persze furcsa bürokráciába kényszerítődnek így bele az ügyvédek: menjenek el előbb azok a községi bírósághoz, szánják rá a bélyeget a községi bíróságra is, kidobott pénz az ablakon ez a pár fillér bélyeg, de aztán eljutnak a járásbíróság Ítélkezéséhez. Az ügyvédek ezzel a megoldással meg lesznek elégedve, mert nekik az a fontos, hogy ne községi bíró Ítélkezzék a ^dolgukban. Az is meg lesz vele elégedve, akit az illetékek fognak illetni: az állam. De vájjon nem volna-e helyes a Kúria okosságát kodifikálni és mindjárt odahozni az ilyen ügyeket a járásbírósághoz. Amint egészen ki kellene kapcsolni az Ítélkezésből a községi bíróságokat' Ennek csak a neve bíróság. Vagy ha megmaradjon ez a bíróság, miért ne igazi bírók gyakorolják itt is a bíráskodást, a kis ügyekben is. Mindegy volna, békebiráknak vagy akár másként hivnák ezeket a kis bírákat. A fő az, hogy bírók legyenek. Hátha a Kúriának ezt az intését, döntését felhasználná a kormány arra. hogy a községi biráskodás dolgát okosan oldja meg! * P. A perköltségek kölcsönös megszüntetését a kir. Kúria utóbbi időben feltűnő gyakorisággal alkalmazza a felülvizsgálati költségekre vonatkozólag. Mintha ezzel akarná elriasztani a felülvizsgálattal élők ellenfeleit attól, hogy válaszirattal vagy a felülvizsgálati tárgyaláson való megjelenéssel résztvegyenek a felülvizsgálati eljárásban. Nyilván abból indul ki ilyenkor a Kúria, hogy válaszirat és felszólalás nélkül is tudja elintézni az ügyet, nincs tehát érdemes jelentősége válasziratoknak, pláne a felszólalásoknak. Ámde tudott dolog, hogy számos esetben a válasziratok a felülvizsgálati panaszokat plasztikusan megvilágítják, új szempontokat is nyújtanak vagy rejtettebb szempontokat hasznosan kidomborítanak. És a felszólalásoknak is van vagy lehet ily irányú jelentősége.