Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - A fegyelmi bírósági ítéletek kötelező ereje a munkaügyi perben

A FEGYELMI BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK 161 Nézzük ezt a gyakorlatot közelebbről. így érvényesnek mondja ki a Kúria azt a fegyelmi szabályzatot, amely a fegyelmi bíróságnak csak véleményező hatáskört biztosít és a döntést az igazgatóságra ruházza. (J. H. 1930. 293. sz., P. H. 1305/1929. Ugyanígy: P. II. 1846/1928., Kéler: Szolgálati jogviszony 69. old.) Nem tekinthető fegyelmi eljárásnak és igy nem esik ezek alá a rendelkezések alá a létszámból való törlés villamos alkalmazottnál (H. D. 1926.-97., P. II. 5066/ 1925.); nem köti a bíróságot a kereskedelmi miniszter határozata sem (P D. III. 81., Rp. VI. 1326. évszám nélkül). A MÁV. orvosa által megállapított szolgálatképtelenség a rendes bíróság által felülvizsgálható és a bíróság nincsen a vasúti orvos, a Kúria ítéletével szólva „kizárólagos és ellenőrizhetetlen" megítéléséhez kötve. (794. E. H., P. II. 7033/1925.; J. H. 1927. 2025., P. II. 3456/1927.) Nagyon érdekes az a gyakorlat, amely avval foglalkozik, mikor szabálytalan a fegyelmi eljárás. Az idevágó döntések valósággal a bűnvádi perrendtartás elveit viszik át a magánjogba, így van döntés arra, hogy vád nélkül fegyelmi ítélet nem hozható (P. D. X. 23., H. D. XVII. 92., P. II. 4955/1922.); érdekelt bíró nem járhat el (P. D. X. 5., P. II. 1370.); ha a vádlott kér újrafelvételi, az ítéletet az ő hátrányára nem lehet megváltoztatni (P. D. X. 26., P. II. 2831.). Szabálytalanság, ha a munkavállalót a fegyelmi eljárás megindításáról nem értesítették, annak során meg nem hallgatták, a hozott határozatról nem értesítették (M. T. 1930. 43. old., P. II. 8391/1928.). Szabálytalanság, hogy a bizonyítási anyagot a vádlott részvétele nélkül gyűjtötték és arra ő észrevételt nem tehetett (P. D. IX. 41., P. II. 2890.). Szabálytalan az az elbocsátó határozat, mely nem állapítja meg és nem közli a vádlottal az elbocsátás alapjául szolgáló tényeket; szabálytalan a vádlott kihallgatásáról felvett az a jegyzőkönyv, melyen sem a vádlott aláírása nem szerepel, sem azon az aláírás megtagadásának ténye megemlítve nincs (P. II. 3499/1925., Kéler 67. old.). Még MÁV. ideiglenes alkalmazottnál is, akinél nincsen fegyelmi eljárás, hanem aki felett a feljebbvaló gyakorolja a fegyelmi hatalmat, ebben a nem alakszerű eljárásban is meg kell tartani azokat a szabályokat, amelyek a vád és védelem egyenlőségét biztosítják, tehát a vádlottat meg kell hallgatni. (Polgári Törvénykezési Jog Tára 1926. 89., P. II. 1985/1925.) Érdekes, hogy a gyakorlat nem mindig tartotta figyelembe vehetőnek a fegyelmi eljárásban elkövetett szabálytalanságot. Van olyan — ma már túlhaladott — kúriai döntés is (P. D. II. 211., 1914. dec. 22. 3799.; M. D. 1914. 38., 692/1913.), amely szerint a rendes bíróság nincs jogosítva a fegyelmi eljárás hiányainak pótlására, vagy a fegyelmi határozat esetleges tévedéseinek helyreigazítására. Érdekes az utóbbi határozat indokolása: „Minthogy pedig valamely eljárási szabály megsértéséből, vagy mellőzéséből nem vonható alapos következtetés az elbo-