Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

80 SZEMLE. ennek helye van a 15 nap után is addig, míg valamely arra jogosult az előjegyzett jog törlését nem kérte. V. P. * — A 3g. számú polgári jogegységi döntvény értelmezéséhez ki­mondotta a Kúria, hogy az abban megengedett ^beszámítás csak jog, de nem kötelezettség, s ha a fél azzal élni kíván, az ellenfélhez ilyen tartalmú nyilatkozatot tartozik intézni, s csak ennek alapján áll be annak anyagi­jogi — az ellenfél követelését megszüntető vagy csökkentő — hatása*. (C. P. V. 7611/1930. — 1931. XII. 11.) — ((Készkiadásos megállapodás* esetén a megbízás megvonásának magánjogi következménye. A nem vitás tényállás szerint a felperes ügyvéd és az alperes nagykereskedő közt «készkiadásos megállapodás* állott fenn. Az alperes néhány hónappal e megállapodás létrejötte után a fel­perestől a megbízást megvonta. A felperes addig végzett ügyvédi tevé­kenységének díját követeli. A budapesti közp. kir. járásbíróság közben­szóló ítélettel kimondotta, hogy «a felek közti készkiadásos megállapodás hatályát vesztette annak folytán, hogy alperes a felperestől a megbízást megvontam. Indokolás : «... a mikor az ügyvéd az ügyféllel, aki őt előreláthatólag és mindkettőjök intenciója szerint számos ügyben, folyamatosan és így hosszabb időn át fogja igénybe venni, készkiadásos megállapodást köt, ezt abban a feltevésben és azzal az indokolt remény­séggel teszi, hogy ha az ügyek némelyikében nem is fog munkadíj címén semmit sem keresni, azért majd kárpótolja őt az egyéb ügyekbeni keresmény. Ha tehát az ügyfél a jogviszonynak rövid fenállása után a képviseleti viszonyt úgy a múltra, mint a jövőre nézve megszünteti, ezzel a cselekményével megfosztotta az ügyvédet attól a lehetőségtől, hogy a már folyamatba tett ügyeknek végigfolytatása révén, és az esetleges új ügyek folyamatba tétele révén magát az addigi ingyen munkáért kárpótolja. Kétségtelen ugyan, hogy a képviselet megvonása az ügyv. rdttsi törvény értelmében az ügyfélnek feltétlen joga, és ezt a jogát a készkiadásos megállapodás nem érinti. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a megvonás ténye folytán a képviseleti viszony megszűnik. Ez tehát csak rendészeti intézkedés, és mint ilyen, érintetlenül hagyja a szerződés egyoldalú megszüntetése esetén alkalmazandó magánjogi szabályokat. Márpedig általános magánjogi szabály, hogy a szerződést egyoldalúan megszüntető fél helytállni köteles azokért a hátrányokért, melyeket a szerződéshez hű fél az egyoldalú elállás folytán szenved. (P. VIII. 151,066/930. Kartal). A budapesti kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság ezt az ítéletet indokainál fogva helybenhagyta (51. Pfí 25,629/930. Szalay). További jogorvoslatnak nem volt helye. * — Új jogegységi döntvények: 45. számú polgári döntvény. Ha a csődmegtámadási pernek, vagy a csődtömeg által, vagy a csődtömeg ellen indított más pernek a költ­ségét a csődtömegnek kell viselnie, az ítélet (végzés) nem szólhat akként,

Next

/
Thumbnails
Contents