Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

78 JOGGYAKORLAT. igazgató a kereset szerint egy elmebeteget, akiről tudta, hogy gyógyíthatatlan ölési rögeszméje van, szándékosan és rosszakaratúlag kibocsátott az intézetből és az elmebeteg megölte a felperes férjét. A bíróság elutasította a keresetet, mert az elmebeteg közbejött cselekedete is emberi cselekedet, amely az oksági kapcsolatot megszakította és így az alperes esetleges vétkessége nem okozta közvetlenül a kárt. (Harvard Law Review, 1931. november.) Más esetekben viszont a bíróságok az elmebetegek feletti felügyeletet a vadállatok vagy veszély eseszközök birtoklásához (possession of a ferocious animál or dangerous instrumentality) hasonlítják és a felelősséget ezen az alapon megállapítják. 3. A telefon-titok védelme. Az amerikai gyakorlat a távbeszélőtitkot eddig csak a közzététel ellen részesítette magánjogi védelemben ; ez volt az irodalom álláspontja is (Warren, Pound). A puszta kihallgatás ellen a legtöbb államban csak büntető rendelkezések adtak védelmet. Egy újabb esetben a newyorki bíróság kimondta, hogy a telefonbeszélgetés kihallgatása és arról gyorsírói feljegyzés készítése a személyiségi jog megsértése. (Harvard Law Review, 1931. évi novemberi sz.) 4. Üzérkedés színházi jegyekkel. Az alperes jegyeket váltott a felperes színház pénztáránál és azokat tovább eladta. A jegyek hátára az a figyelmeztetés volt nyomtatva, hogy azokat csak jogosított színházi ügynök adhatja el, különben a színház nem köteles azt honorálni. Az alperes nem volt ilyen ügynök. A továbbeladáskor a törvénytől megkívánt fentemlített figyelmeztetés rajta volt a jegyeken. A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a jegyek továbbeladásától. A bíróság elutasította a keresetet azzal, hogy az alperes jogellenes magatartása ellen a felperes könnyen védekezhetik azáltal, hogy az ilyen jegyeket nem fogadja el, minthogy a feltétel megszegése nyilvánvaló. (Harvard Law Review, 1931. november.) A döntés helyesnek látszik, ha azt, hogy az alperes nem jogosított ügynök, a közönség könnyen megállapíthatta ; a gyakorlatban az ellenkező látszik valószínűnek. Az eset különben érdekes példája egyfelől az ú. n. automatikus magánjogi megelőzés gondolatának, másfelől a kötelmek távolba hatásának. 5. Képviseleti tulajdonszerzés. A kiskorú felperes atyja két öszvért vásárolt a kiskorú «nevében» (inhisname), de e képviseleti viszony feltüntetése nélkül. Az alperes, az atya hitelezője, végrehajtás útján lefoglalta az öszvéreket. A perben a kiskorú ezeket