Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

JOGGYAKORLAT. 77 mek. Atyja Hamburgban lakó angol állampolgár volt, aki a gyermek születése idején házasságban élt. Házasságát 1928. november 9-én felbontották. 1929. január 26-án Hamburgban nőül vette a gyermek anyját. A gyermek •— gyámja útján — Angliában kérte törvényességének elismerését. Az angol törvény nem ismer törvényesítést olyan esetben, amidőn a gyermek atyja vagy anyja a gyermek születése idejében harmadik személlyel élt házasságban (Legitimacy Act 1926., 2. § 1). Az angol bíróság a gyermek törvényességét elismerte. A fennforgó esetben ugyanis a német nemzetközi magánjogi szabály az angol jogra utal, ez ismét a német jogra visszautal ; a német jog szerint pedig törvényesítésnek utólagos házasság által akkor is helye van, ha a szülők egyike a születés idején harmadik személlyel élt házasságban. (Blátter für internationales Privatrecht, 1931. évi decemberi szám.) III. Egyesült-Államok. 1. A halál vélelme és a halál időpontja. Egyes amerikai államokban a törvény nem határozza meg, hogy a vélelmezett halál időpontjának mely időpontot kell tekinteni, hanem ezt a kérdést a bíróság a körülményekhez képest dönti el. Egy texasi esetben a biztosító társaság 1920-ban állította ki az életbiztosítási kötvényt, melynek szövege szerint a biztosítási összeg akkor fizetendő, ha a halált alkalmas módon bizonyítják. A biztosított 1921-ben eltűnt. Megállapítást nyert, hogy az eltűnés idején nyugalmas házaséletben élt és mikor otthonát utoljára elhagyta, a városban sétálni indult. A törvény szerint, ha az eltűntnek hét éven át nyoma veszett, halottnak vélelmezendő. A biztosítási kötvényre az eltűnés időpontjától kezdve fizetés már nem történt. 1928-ban a kedvezményezett a biztosítási összeg kifizetését követelte. A biztosító a fizetést megtagadta, mert a kötvény érvénye nem-fizetés folytán megszűnt. Két fórum egybehangzó ítélete kimondta, hogy a kötvény hatályos, mert az eltűnés körülményei a mellett szólnak, hogy a halál a kötvény hatályvesztése előtt következett be. (Harvard Law Review, 1931. november.) A döntés amerikai kommentátora megjegyzi, hogy a törvényben meghatározott vélelmi idő eltelte előtt logikailag lehetelen volt a halált «alkalmas módon bizonyítani», utal azonban arra, hogy biztosítási ügyekben a bíróságok számolnak a felperest terhelő bizonyítás nehézségeivel. 2. Oksági kapcsolat károkozásnál. Az alperes elmegyógyintézeti