Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

JOGGYAKORLAT. 67 II. Perjog. A Pp. 11. §-a szerint a törvényszék határozata azon az alapon, hogy az ügy a járásbíróság hatáskörébe tartozik, felebbvitéllel meg nem támadható. A konkrét esetben az elsőfokon eljárt törvényszék az alperesnek azt a pergátló kifogását, hogy a per a járásbíróság mint munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, elvetette. Az alperes fellebbezésére hozott és a pergátló kifogásnak helytadó táblai ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria a Pp. 11. §-ának felhívásával és a Te. azon rendelkezése alapján, mely szerint a törvénynél fogva kizárt jogorvoslat visszautasítandó, az ítélőtábla ítéletét hatályon kívül helyezte és az összes iratokat az elsőbírósághoz visszaküldeni rendelte, mert : «a Pp. 11. §-ának rendelkezését a kir. Kúria megítélése szerint nemcsak abban az esetben kell alkalmazni, ha a törvényszék az ügy érdemében határozott, hanem akkor is, ha csak a pergátló kifogás felől itélt. A törvény ugyanis a fellebbezést kizáró rendelkezésében nem különböztet a szerint, hogy a törvényszék «határozatat) az ügy érdemében, avagy pedig csak a hatáskör kérdésében keletkezett-e, és ilyen különbségtételre nem ad alapot a törvényjavaslatnak megfelelő rendelkezéséhez készült miniszteri indokolás sem. Kizárt volt a hatáskör kérdésének vizsgálata az adott esetben a munkaügyi bíróság hatáskörével való vonatkozásában is, mert a gi8o/ig20. M. E. sz. rendelet 5. §-ának az utolsó bekezdése értelmében a bíróság határozata azon az alapon, hogy az ügy a munkaügyi bíróság vagy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, fellebbvitellel szintén nem támadható meg és hivatalból sem vizsgálható felüh. (C. P. VI. 3762/1931. — 1931. XII. 18.) A felperes három alperest, akik közül a harmadrendű alperes abaújszántói lakos, együtt vont perbe az első- és másodrendű alperesre nézve illetékességgel bíró budapesti kir. törvényszék előtt. A harmadrendű alperes a Pp. 77. §-ának 2. bekezdésének felhívásával a Pp. 180. § 3. pontja alapján pergátló kifogást emelt. A Kűria a harmadrendű alperes álláspontját az alábbi indokolással tette magáévá: <iA fellebbezési bíróság a harmadrendű alperessel szemben az eljárást helyesen szüntette meg, mert csak akkor lehet az alpereseket bármelyik alperesre nézve általánosan illetékes belföldi bíróság előtt perelni, ha nincs olyan belföldi bíróság, amely valamennyi alperesre illetékes. Tekintettel azonban arra, hogy a felperesek mint hagyatéki hitelezők léptek fel az alperesek mint örökösök ellen, a hagyaték pedig a nem vitás tényállás szerint még átadva nincs, ennélfogva a Pp. 43. § 5*