Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

64 JOGGYAKORLAT. felperes bontóokul nem azt érvényesítette, hogy alperes felperest vérbajjal megfertőzte, hanem csak azt, hogy alperesnek luetikus természetű betegsége van és ezt is annak előadása nélkül, hogy alperes (feleség) mily körülmények között szerezte a vérbajt. 3. A női hírnév megóvása tekintetében a Kűria már többször ismertetett gyakorlatát kiegészítjük a K. P. III, 2808/1931. sz. határozat érdekes és tanulságos megállapításaival. A házasság erkölcsi tartalmából kiindulva a feleség súlyos kötelességszegést követ el, ha akként viselkedik, hogy azzal női jó hírnevét veszélyezteti. E tekintetben a nagyvárosi életben jelentkező szabadabb mozgás sem teszi megengedhetővé, hogy a feleség a saját lakására járassa és vacsorázó kosztosnak elfogadja azt a bár régi, jóismerős férfit, aki ellen a férjnek kifogása volt s akivel a vámszaki tiszti állású felperes a társadalmi viszonyoknak megfelelően párbajt vívott, megsebesült és a párbaj után ki nem békült. (1931. XII. 15.) 4. A menytartás és a házasságon kívül született gyermek tartása körében kialakult az a jogszabály, hogy az atya a gyermeket terhelő kötelezettségért az esetben, ha a gyermek egész tevékenységét az ő gazdaságában, avagy ipari és kereskedelmi üzemében fejti ki, felelős, e felelősséget csakis a gyermeket terhelő tartásdíjak (illetve menytartás) tekintetében állapította meg és az atya felelőssége a gyermek terhére megállapított magánjogi csábításból származó erkölcsi kár iránti kötelezettségre nem terjeszthető ki. (K. P. III. 508/1931. XII. 16.) Helyesnek tartjuk, hogy a Kűria ezt a maga helyén magasabb indokokból kivételesen alkalmazott jogszabályt a tartás területéről más területre nem vitte át. Amennyire helytálló ott, annyi visszaélésre adna okot a csábítás területén. II. 1. A színlelt ügylet lényegére utal a K. P. III. 4376/1931. sz. határozat, amidőn kiemeli, hogy itt a felek nyilatkozatában külsőleg jelentkező jogügyletek a nyilatkozó felek bensőleg valójában nem akarják, magtik között létrejöttnek és hatályosnak el nem ismerik. (1931. XI. 24.) 2. A megrendelések gyűjtését korlátozó 1900 : XXV. tc. egy érdekes alkalmazási területére világít rá a K. P. VI. 4007/1931. sz. határozat. Egy budapesti cég egy ügynöke utján eladott egy gyártelepi munkásnak egy kerékpárt és azt le is szállította, miután az illető község jegyzője a megrendelő jegy hátán igazolta, hogy a munkásnak ingatlanvagyona van. Minthogy a vételárhátralék behajtásakor beigazolódott, hogy a munkásnak a jegyző által igazolt ingatlanvagyona nem volt meg, a gyár pert indított a jegyző ellen a hitelezésből eredő és a sikertelen behajtás körül fel-