Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

JOGGYAKORLAT. 65 merült kárának megtérítése iránt, mert a gyárat a valótlan tartalmú bizonyítvány kiállításával vétkesen megtévesztette. A Kúria a keresetet elutasítja, mert a) a vitatott kárnak az ügylet tiltott voltánál fogva törvényszerűen be kellett állania még alperes nyilatkozatának valósága esetén is, b) az anyagi jog értelmében csak a jog által védett érdekek jogellenes vagy vétkes megsértése szolgálhat a kártérítési kötelezettség alapjául, miről ez esetben, amidőn a kártérítés alapja a tiltott ügylethez fűződő érdekek megsértése, szó nem lehet. Érdekes követni, hogy az ítélet miként jut el ahhoz a megállapításhoz, hogy az ügynök által kötött ily kerékpárügylet az 1900 : XXV. tc. tilalmába ütközik. A Kúria szerint nem lehet kétség aziránt, hogy a kerékpár is azok közé a gépek közé tartozik, amelyekre a megrendelések gyűjtését illetően az igoo. évi XXV. tc. 1. §-ának az első bekezdésében felállított tilalom áll fenn, éspedig az ugyanezen törvény 4. §-ában meghatározott azzal a következménnyel, hogy a tilalom megszegése kihágást valósít meg, a tilalom ellenére létrejött ügylet pedig a megrendelővel szemben hatálytalan. Az idézett törvény 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 2j,483jigoi. sz. m. kir. kereskedelmi miniszteri rendelet 6. §-ában foglalt kimerítő felsorolásban a kerékpár felemlítve nem lévén, nyilvánvaló az is, hogy ebben az esetben közömbös az, hogy a kerékpárt a megrendelő átvette, használatba vette és annak a vételárára jelentékeny részleteket fizetett-e? Az ügylet tiltott voltát és a megrendelővel szemben ebből eredő hatálytalanságát az eladott kerékpár átvétele és a vételár egyrészének kifizetése ugyanis meg nem szüntetheti, mert a törvény büntető tilalmába ütköző ügylet semmis és ez az anyagi-jogi hiba a felek utólagos akaratnyilvánításával nem pótolható. Ebből egyszersmind következik, hogy a jelen per eldöntésénél nem lehet kiindulni a kir. Kúria polgári jogegységi tanácsának a fellebbezési bíróság ítéletében hivatkozott 44. sz. döntvényéből vett joghasonlóság alapulvételével sem. A jelzett döntvény ugyanis csupán olyan ügyleteknél jöhet figyelembe, amelyeknek a tárgya a 24,483/igoi. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. §-ában kivételként fel van sorolva. ''Márpedig a kerékpár az. idézett helyen foglalt kimerítő felsorolásban nincs felvéve, következésképpen a perben a vitás vétel nem is tartozik azon ügyletek közé, amelyeknél a megrendelésnek az okiraton történt előljárósági hitelesítése az ügylet tiltott voltát és ebből eredő hatálytalanságát megszüntetné, vagy amelynél szóba jöhetne az a kérdés, hogy a most említett hitelesítés hiányát a gép átvétele és használata alkalmas-e pótolni. (K. P. VI. 4007/1931. 1932. I. 8.) Jogállam. XXXI. évi. 1—2. füzet. 5