Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

56 Dr. SZÁLAI EMIL. tekinteni, a felhasznált eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül, szintén védetnek a nyilvános előadás tekintetében. Az a kérdés tehát, hogy azt az alkalmazást, amelyet az előadóművész végez, lehet-e zeneműnek tekinteni. A 8. § számos, az alkalmazások, feldolgozások, átalakítások ezerféleségét érti. Létezik számos átdolgozás, feldolgozás, alkalmazás, mely zenemű : pl. dallamnak feldolgozása szimfonikus művé, csárdásnak foxtrottá stb. stb. Ezért az 51. § applikálása igen komplikált. Abból a körülményből, hogy az 51. § az eredeti mű szerzőjét elkülöníti a 8. § szerinti alkalmazótól, átdolgozótól, átalakítótól stb., azt kell következtetni, hogy mindig az vizsgálandó, hogy magának a jeldolgozónak, átdolgozónak, alkalmazónak (adaptálónak) munkája, speciálisan az ő munkája, az ő teljesítménye, olyan-e, amelyet zeneműnek lehet tekinteni. Ha maga ez az alkalmazási (adaptáló) munka, mint olyan, nem zenemű oly értelemben, ahogy a törvény 45. §-a a zeneművet érti, akkor maga ez az alkalmazói munka nyilvános előadásra nézve védelemben nem részesül. Oda redukálódik tehát a feltett kérdés az 51. § alapján: vájjon az előadóművész maga zeneművet alkot-e, hogy az ő sajátos teljesítménye, az előadás elválasztva az alapzeneműtől, zenemű-e, vagy sem? Erre a válasz csak az lehet, hogy a beéneklő, bezenélő előadóművész produkciója nem zenemű ; senki se mondja, hogy az énekes zeneművet alkot. Az ő produkciója egy már létező zenemű kivitele, bemutatása, realizálása, munkateljesítés, bárha művészi munkáé, de nem zenemű szerzése. Senki se vallja az énekest zenemű szerzőjének. A beéneklő művész díj ellenében mű előállítására vállalkozik, mely mű munkával — énekléssel — előállítható eredményben, hangvibrálásában áll (MJT. 1580. §), vagy pedig szolgálati szerződés alapján teljesít. (MJT. 1550. §.) Ha ezzel a fogalmi elválasztással tisztában vagyunk, akkor nem lehet kétes, hogy bárha a Szjt. 51. §-a az ellenkező irányban is kísérthet, mégis csak az vallható a helyes felfogásnak, hogy az előadóművész nem élvez védelmet a mechanikai készülék útján való nyilvános előadásra nézve. Annál inkább helyesnek kell ezt vallanunk, mert — mint már fentebb utaltunk erre — a Szjt. 53. §-a az írómű szerzőjét — hacsak nem zenés színműnek a szövegét írta — a nyilvános előadás szempontjából való rendelkezés jogától elüti. Ha az írót, tehát a