Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

54 Dr. SZÁLAI EMIL. A 8. § az írói müvekről szóló I. fejezetben van, ott, ahol az írói művek többször ösítéséről, közzétételéről és forgalombahelyezésé­ről rendelkezik a törvény ; történik a 8. §-ra utalás a II. feje­zetben is, ahol a zeneműveknek ugyancsak többszörözése, közzé­tétele és forgalombahelvezése szabályoztatik. Nyilvánvaló ebből, hogy akár írói mű, akár zenemű kerül a gramofonlemezre, előadó­művész interpretálásában ; — mondjuk a törvénnyel, alkalmazá­sában az előadóművész a maga alkalmazása-beéneklése szerző­jeként tekintetik és védetik többszörösítés, közzététel és forga­lombahelyezés tekintetében. Hát a nyilvános előadás tekintetében? A gramofonlemez, illetve az abban inkorporált szerzői mű nvilvános előadásáról az Szjt. III. fejezetének 52. §-a rendelkezik, éspedig olykép, hogy a nyilvános előadás joga kiterjed a 6. § 9. pontjában emiitett mechanikai előadásra is. Az 54. § pedig azt mondja, hogy a «8. § rendelkezéseit a 49—51. §§-ban említett művek nyilvános előadására is alkalmazni kell.» Ezen §§-ok lényegben azt tartalmazzák, hogy : egyrészről — az 52. § folytán — védelemben részesített nyil­vános előadásnak tekintendő az olyan előadás is, mely nem közvet­len emberi közreműködéssel, hanem gramofonlemez útján történik, másrészről — az 54. § folytán — csak olyan müvek védetnek nyilvános előadás szempontjából, melyek a 49—51. §-okban fel vannak sorolva. Más művek nem! A 49—51. §-okban fel vannak sorolva a színművek, zenés színművek és zenemüvek (49. §), továbbá némajátékok és koreo­gráfiai művek (50. §), ezekhez járulnak az 51. § szerint a 8. §-ban felsorolt müvek, tehát épp a jelen kérdésben szereplő alkalmazások is, amennyiben azokat színműveknek, zenés színműveknek vagy zene­műveknek, némajátékoknak vagy koreográfiai műveknek lehet tekin­teni (rövidség okából ezentúl csak a zeneműveket fogjuk említeni). A kérdés most már az 51. § folytán odatolódik, vájjon a mechanikai előadás céljára szolgáló művészi tevékenységgel járó azt az alkalmazást, mely magának az előadóművésznek produkció­jában foglaltatik, lehet-e zeneműnek tekinteni? Az Szjt. 54. §-ából adódik, hogy a Szjt. kizárja a nyilvános előadásra vonatkozó védelemből az olyan műveket, amelyek nem zeneművek stb. ; tehát kizárja a nyilvános előadás védelméből a szerzőijog tárgyának legnagyobb, leghagyományosabb csoportját, az írói müveket. Ezzel magától értetődőleg kizárja az előadó-

Next

/
Thumbnails
Contents