Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A kár lényege

5o Dr. HABERMANN GUSZTÁV. az a látszata, hogy az igazságügyi miniszter úr az általa is előmozdított ismertetett bírói gyakorlattal a jövőt illetőleg nem azonosítja magát. Fenti törvényhely ilyetén magyarázása azonban nem felel meg a tényeknek. Az egyszerűsítési törvény igazságügyminiszteri javaslata ugyanis a 65. §. rendelkezését nem tartalmazta. Az említett szakasz csak a bizottsági javaslatban található fel és az ekként módosított igazságügyminiszteri törvényjavaslat emelkedett törvényerőre. A törvény 65. §-a mai rendelkezése szövegezéséhez az igazságügyi miniszter úrnak tehát kevés köze van. Az egyszerűsítési törvény felhívott szakaszát autentikus magyarázat hiányában a járásbíróságok és községi elöljáróságok különbözőképpen magyarázzák és ennek köszönhető, hogy a végrehajtás elrendelése, illetve foganatosítása tárgyában úgy a járásbíróságok, mint a községi elöljáróságok egymásután hozzák ellentétes döntéseiket. A szegedi királyi járásbíróság az egyszerűsítési törvény 65. §-át fentebb ismertetett módon magyarázva a törvény életbeléptetése után is elrendelte kérelemre a huszonöt pengőt meghaladó községi bírósági hatáskörbe utalt ügyeknek végrehajtás foganatosítás végett a községi elöljáróságokhoz leendő áttételét. Midőn Szeged város adóhivatala az ily tárgyú megkereséseket kézhez vette, feliratot intézett a belügyminiszter úrhoz. A 89,456/1931. szám alatt érkezett belügyminiszteri válasz a következő volt : «A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. tc. 65. §-ában foglalt rendelkezlés céja és értelme az, hogy a huszonöt pengőt meg nem haladó összegű követelések behajtása akkor is a községi elöljáróság feladata, ha a per a községi bíróságok hatásköréből fizetési meghagyás esetén kívül is ki van véve. (197,1000/1914. B. M. számú belügyminiszteri és igazságügyminiszteri rendelet 8—9. §-a) Nem akarhatja ez a rendelkezés érinti azt a jogállapotot, hogy a községi bíróságok hatásköréből ki nem vett követeléseket közadók módjára vezetett végrehajtással kell behajtani akkor is, ha összegük huszonöt pengőt meghaladd Ez a miniszteri értelmezés minden kétséget eloszlat. Igaz azonban, hogy ez a rendelet, akárcsak az ismert 99,368/1929. B. M. számú rendelet a bíróságokra nem kötelező. Mégis az előbbi álláspontra helyezkedett a gyulai kir. törvényszék is, amikor Pkf. II. 2316/1931/17. szám alatt kelt végzését akként indokolta, hogy : «a Te : 65. §-a a 99,368/1929. sz. belügyminiszteri rendeletet nem