Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A kár lényege

A KÁR LÉNYEGE. 41 végrehajtásokat eredménytelenül vezettek már az engedményezés időpontja előtt, tehát tudnia kellett, hogy az engedményezés korábbi hitelezők régebbi jogait sérti. Ilyen megoldás azonban különösen a mai gazdasági viszonyok mellett többet rontana, mint amennyit használhatna. Nem tudom, nem volna-e helyesebb annak a kimondása, hogy valamely követelésnek a keletkezése időpontjában eszközölt engedményezése nem zárja ki a korábban szerzett jogok érvényesítését erre a követelésre egy bizonyos — egész rövid — ideig. A keletkezés időpontjában történt engedményezéssel a korábban szerzett jogok érvényesítése előtt minden lehetőséget elzárhatnak. Ha azonban kimondaná a bíróság, hogy ez azonnali engedményezés, mondjuk 8 napig, nem akadályozza meg a korábbi jogok érvényesítését, tehát ezalatt a 8 nap alatt a letiltást úgy lehetne foganatosítani, mintha engedményezés nem is történt volna, egyrészt a gazdasági élet ütemét érdemlegesen nem csökkentenők, másrészt jóhiszemű emberek törvényes keretek közötti megrövidítését tennők ismét nehezebbé. A KÁR LÉNYEGE.1 írta : Dr. VÉSZI MÁTYÁS, ügyvéd. I. Melyek a határok a kártérítés mai jogában? Kétségkívül a kár fogalma az, amely a kártérítés lehetőségét meghatározza. Ha az objektív, okozási kártérítést tekintjük helyes kiindulópontnak, akkor a kár nagysága az, amely szerint a kártérítés nagyságának igazodni kell.2 Ettől valójában a sztrikt jog igazsága nevében sohasem szabad eltérni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a bíró napról-napra kénytelen a jog mellett szociális szempontokat is figyelembe venni, a szegények anyagi érdekeit pártfogolni, a gazdagokéra kevésbbé tekintettel lenni. Az elmélet kötelessége a gyakorlat minden már iránytjelentő 1 Részlet szerzőnek a Magyar Jogászegylet által pályadíjjal kitüntetett munkájából, amely a közel jövőben fog megjelenni. 2 Nem, mint ahogy a vétkességi teória tartotta, a vétkesség foka, amely máskép térítette meg a kárt dolus, culpa levis és culpa lata esetén (amire a kártérítési pontosan ki nem mutatható összeg körül egyébként a bírónak ma is joga van) ; ez a teória ugyanis nem veszi figyelembe, hogy kis vétkesség is okozhat nagy kárt s viszont.