Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A kiadott bűntettes további bűnvádi üldöztetésének és büntetésének terjedelme

A HITELEZŐK KIJÁTSZÁSA. 39 hetésére s fizetéseket erre a hitelkeretre a munka előrehaladásának arányában saját szakértője véleményezése alapján teljesít. Ebben a szerződésben a vállalkozó engedményezi a bankra a kapott megbízás ellátása után őt megillető összes járandóságokat. Erről az engedményezésről a szabályszerű értesítések a legszabatosabb formában megtörténnek. A vállalkozó egyéb hitelezői amikor értesültek arról, hogy az milyen megbízást kapott, fellélekzenek s abban a reményben ringatják magukat, hogy hiszen a közmegbizatások nem igen szoktak ráfizetéssel végződni, valószínű tehát, hogy a megbízás révén pénzükhöz tudnak jutni. Egynéhány ilyenfajta ígéretet kapnak is, azonban amikor látják, hogy az ígéreten túl mihez sem jutnak, megindulnak a letiltások. Éspedig minthogy csak azt tudják, hogy milyen hatóságtól kapta meg a vállalkozó a munkát, a letiltások is ehhez a hatósághoz érkeznek be. Az természetes, hogy bankkapcsolatot s különösen a hitelezési szerződés feltételeit kívülálló harmadik személyek pontosan nem ismerik, nem is ismerhetik. K. hatóság a vett letiltásokra a valóságnak megfelelően értesíti a letiltókat, hogy a letiltásuk tárgytalan immár, mert a vállalkozó követelése teljes egészében engedélyezve van s így a vállalkozónak már semmi követeinivalója nincs. Természetes, hogy ez az értesítés csak egy bizonyos idő multán érkezik meg a letiltást eszközöltető hitelezőhöz. Ennek csak ezen értesítés vétele után van meg a lehetősége arra, hogy további lépést tegyen, éspedig most már a banknál. Mire a hitelezők valamelyike ehhez a lépéshez jut, a körültekintő vállalkozó a banknál rendszerint már olyan állapotot létesít, hogy követeinivalója a banktól nincs. Ekként sikerült elérnie azt, hogy korábbi hitelezői ismét kielégítés nélkül maradnak annak dacára, hogy közben egy nagy és jövedelmező megbízást látott el. A korábbi hitelezők valamilyen formában bíróság elé kényszerítik az ügyet, igényper vagy megtámadási per alakjában. Eredményt azonban itt sem tudnak elérni, éspedig azért nem, mert a kérdés azon fordul meg, vájjon a vállalkozó és a bank között létrejött engedményezés joghatályos-e vagy sem. Ennek a jogügyletnek a hatályosságát a bíróság ugyanúgy kell hogy vizsgálja, mint bármely más jogügylet érvényességét teszi vizsgálat tárgyává akkor, ha erre megtámadás vagy egyéb ok folytán szükség van. Tehát azt vizsgálja, hogy van-e abszolút