Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az egyesületi köz- és magánjog relációja

32 Dr. KARTAL IGNÁC. Abban a kérdésben, hogy ha az egyesületi tag a választottbírósági kikötés értelmében igényét a választottbíróság előtt már érvényesítette, a Kúria P. VII. 3g8^/ig30. számú határozatában úgy döntött, hogy ezen ténye által elismerte a választottbírói eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek kötelező erejét és így az ellen a későbbiek folyamán kifogásokat már nem érvényesíthet. Általában az olyan egyesületeknél, melyek ugyan humanitárius célok szolgálatában állanak, azonban ennek elérése végett üzleti jellegű tevékenységet is fejtenek ki, — de lege ferenda — kétségtelen, hogy az lenne a helyes álláspont, hogy ezek vétessenek ki a szorosabb értelemben vett magánjogi egyesületek köre alól és azok mint kereskedelmi egyesületek minősítendők, mely esetben azután a tagok kölcsönös jogai és kötelezettsége szempontjából a K. T.-nek vonatkozó rendelkezései lesznek irányadók és így elkerülhetők lesznek azok a kontroverziák, melyek az alapszabályi rendelkezések elbírálása kapcsán a láttamazó közigazgatási hatóság és a magánjogi jogviszonyok felett döntő polgári bíróság között felmerülhetnek. «EGÉSZEN HATÁROZOTT) JOGSZABÁLYSÉRTÉS. Irta: Dr. KARTAL IGNÁC, budapesti központi kir. járásbírósági ítélőbíró. A felperes szigorló mérnök. Az alperes szabókisiparos. A szabókisiparosnál bírói árverés volt. A szigorló mérnök az árverésen annak rendje-módja szerint 17 (tizenhét) pengőért megvette a szabókisiparos 320 P becsértékü egyetlen varrógépét. A gépet nem vitte el azonnal magával, csak másnap ment el érte. A szabóiparos nem adta oda. A szigorló mérnök — felperes — ezért beperelte a szabókisiparos alperest a gép kiadása iránt. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy az nem igazi árverés, ahol 17 pengőért meg lehet venni egy 320 P értékű varrógépet, — meg hogy az nem eljárás, — meg hogy a bíróság azt nem engedheti meg, — meg hogy ő neki kell a gép, a felperesnek nem kell, ő inkább pénzt ad a felperesnek, megadja neki a 17 pengőt, még rá is ad valami hasznot, amennyit a bíróság megítél, de ne sokat, mert ő szegény ember. A budapesti központi kir. járásbíróság P. VIII. 115,551. sz. ítéletével a felperest a gépre irányuló keresetével elutasította, de kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek 30 pengőt. Az