Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az egyesületi köz- és magánjog relációja

AZ EGYESÜLETI KÖZ- ÉS MAGÁNJOG RELÁCIÓJA. 31 esetleg a jóerkölcsökbe. így pl. egy adott esetben, midőn arról volt szó, hogy az egyesület tagja a választottbíróságot csak az esetben veheti igénybe, ha megelőzőleg egy bizonyos összeget lefizet, a kir. Kúria P. VII. 8i^g/ig30. számú határozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hasonló jellegű kikötés joghatályosnak nem minősíthető, mert az a körülmény, hogy az egyes tagok a vagyoni helyzetük miatt a választottbírósági kikötést nem vehetik igénybe, nem zárhatja el őket attól, hogy esetleges kereseti igényüket a rendes bíróság előtt ne érvényesíthessék. Ezzel kapcsolatban utal a Kúria a vonatkozó ítéletében arra is, hogy nem lehet ügydöntő az, hogy az illető egyesületi tag a hasonló jellegű közgyűlési határozat létrehozásában résztvett vagy vehetett. Felveti a kérdést dr. Munkácsi Ernő a Kúriának P. IV. 5936lig30. számú döntésével kapcsolatban, hogy melyek most már még azok az alapszabályszerű intézkedések, melyek többségi határozattal sem változtathatók meg. Utalván itt a K. T. iyg. §-ára és a magánjogi javaslat 60. §-ára, arra a következtetésre jut : «hogy azok, melyek a társasági szerződés oly lényeges pontjai, hogy feltehetőleg az egyesületi tagok azok nélkül nem csatlakoztak volna az egyesülethez*. Idesorolja a többek között pl. a nyugdíjigény beálltára és mértékére vonatkozó rendelkezéseket is. Ebben a merev formában nem osztom Munkácsi dr. álláspontját, mert éppen az utolsó^ évtized gazdasági és pénzügyi viszonyai nélkülözhetetlenné teszik a rebus sic stantibus elvének figyelembevételét, mert a merev álláspont esetleg veszélyeztethetné az egyesület fennállását. Egyként a Kúria sem helyezkedik P. IV. ^gj6/ig30. számú határozatában arra az álláspontra, hogy a fentérintett (segélyezés mérve) kérdésben irányadó eredeti alapszabályok módosíthatók nem lennének, hanem csak oda konkludál, hogy a módosításoknak oly irányú vizsgálata, hogy azok «sértik-e a tagok arányos segélyezési elvét és így beleütköznek-e a jóerkölcsökbe, a rendes bíróság elől nincsenek elzárva még az esetben sem, ha a módosított alapszabályok belügyminiszterileg jóváhagyattak)). Egyébként azt tapasztalhatjuk, hogy az érdekeltek a magánjogi jellegű panaszaik orvoslását illetőleg a közigazgatási hatóságokhoz is fordulnak, melyek a kérdés érdemi bírálatába is belemennek, annak dacára, hogy ezek lényegileg már túlmennek az egyesületi közjog határain.