Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 10. szám - Kamatkötelem és kamatképesség a magánjogi törvénykönyv tervezetében

376 DR. MARKOS OLIVÉR. A tiszta kamatkötelemtől merőben eltérő késedelmi kártérítés (késedelmi kamat) jogalapja tehát az adós késedelme. Jogcíme viszont lehet szerződés vagy törvény. A Tervezet ezt a megkülönböztetést ugyan látszólag maga is keresztül viszi azáltal, hogy az adós késedelme esetén fizetendő késedelmi kamatok kérdését az adós késedelméről szóló fejezet keretében, míg a tiszta kamatkötelem általános érvényű kérdéseit a pénztartozásról szóló fejezetben, (1108—1110. §§.) tehát elkülönítve tárgyalja: ámde a most tárgyalt fogalmi elhatárolás következményeit tovább nem vonja le, úgyhogy a törvényhozó jogi felfogása határozottan nem ismerhető fel és legfeljebb hosszas töprengés és következtetés utján állapítható meg. A késedelmi kamatról rendelkező 1153. §. fogalmazása egyébként nagyjából megfelelne a mai jogi helyzetnek, azzal az eltéréssel, hogy, — amint arra már előbb is rámutattam, — a késedelmi kamat jogosultságát csak pénztöke után ismeri el, holott joggyakorlatunk ma már egyéb helyettesíthető dolgok után is itél meg késedelmi kamatot. Az idevonatkozó újabb joggyakorlatot Almási is részletesen tárgyalja.5) Hiánya a Tervezetnek, hogy a késedelmi kamat fizetésénél az 1923: XXXVII. t-c. által felállított és a gyakorlatban jól bevált fokozatokat nem ismeri és amennyiben a felek az adós által fizetendő kamat mértékét ügyleti alapon maguk magasabb mértékben meg nem állapították, úgy az adós késedelmének idejére a Tervezet minden körülmények között csupán a törvényes kamatláb mértékének megfelelő késedelmi kamatot ítéli meg. Igaz ugyan, hogy amint arra Gaár Vilmos rámutat,0) az adós fizetési késedelmében nem lehet fokozatokat megkülönböztetni, mert a késedelem hatásai önmaguktól is beállanak, ámde a gyakorlatban mégis az a helyzet, hogy a késedelem következményeit illetően nem lenne méltányos azonos elbánásban részesíteni azt az adóst, aki fizetési kötelezettségének rajta kívülálló körülmények vagy a gazdasági viszonyok megromlása folytán nem tudott kellő időben eleget tenni és azt az adóst, aki a perben nyilván rosszhiszeműen védekezik, fizetési kötelezettségének tudatosan nem tesz eleget és a visszatartott tőkét nyerészkedési célokra használja azért, mert az őt terhelő törvényes késedelmi kamat mértéke sokkal alacsonyabb, mint az a nyereség, amelyet az ilyen rosszhiszemű adós a jogtalanul visszatartott pénzzel a piacon megkereshet A Tervezet 1171. §-a az adóst terhelő kamatfizetési kötelezettséggel szemben a hitelező elfogadási késedelmét exculpáló hatásúnak ismeri el, kimondván, hogy a pénzfizetésre kötelezett adós az elfogadási késedelem ideje alatt kamatot nem köteles fizetni. Ez a tétel azonban csak a Tervezet korábbi szövegeiben 5) Aimási: Kötelmi jog kézikönyve. II. kiadás I. kötet 85. lap. c) Gaár Vilmos: Az adós késedelmének van-e fokozata: Jogállam 1931. 1—2. száma, 103. lap. B