Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A holtnak nyilvánítás és törvényes származás problémájának megoldása

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSA. 25 oldást módozat. Ez a rendszerbeliség a Kúria előtt is nyilvánvaló lett és én, mint szakíró, úgy nézem, hogy ha a H. T. rendszerének destruálása nélkül bárki kellően igazolt tényállás alapján akarná a saját törvényességét megtámadni, a Kúria a mai jog ilyirányú továbbfejlesztéséhez már az első alkalommal kifejezésre juttatná megértő hozzájárulását. Ezt a felfogásomat én a Kúria jogfejlesztő gyakorlatára alapítom. Az apa holttányilvánítása esetében tehát a törvényesnek vélelmezett kiskorú tartásának érvényesítése legegyszerűbben akként menne teljesedésbe, hogy az illetékes árvaszéknél a gyermek törvényességének megtámadására a felhatalmazás kikéretvén: a gyermek nevében a saját törvényességének megtámadása iránt indítandó perbe a nemző is bevonatnék, inter partes a törvénytelenség kimondásával egyidejűleg a nemző tartási kötelezettsége is megállapíttatnék és egyben a tartás fizetésére is köteleztetnék.1 Én úgy nézem, hogy az ilyirányú perek éppoly gyorsan átmennének a köztudatba, amint ezt csábítás esetében az erkölcsi kár iránti perek beindításánál a Kúria gyakorlatában láthatjuk. Ez a felállított logikai konstrukció igen egyszerű és a családjog rendszerébe játszi könnyedséggel beilleszthető hatásos formula. A magyar ügyvédi kar figyelmét fölhívom, hogy a megbízáshoz jutók ezen az úton törekedjenek a holtnak nyilvánításos esetekben a tartási pereket beindítani, s látni fogják, hogy külföldi mesterkélt magyarázat és jogászi utánérzés helyett a magyar bírói géniusz kitermeli azt a jogi helyes formulát, amely a családi egység védelmét nem veszélyezteti. Egyesek lebecsülhetik az intézmények konzerválását, az egyé1 Kovács Marcel helyesen tanítja, hogy a házasság nem szűnik meg a holttányilvánítással, hanem csak az új házasságralépéssel. Ezzel szemben nem lehet rendszerbeli gondolkozásnak elfogadni azt a vélekedését, hogy : a természetes apa elleni tartási pert az előzetes törvénytelenné s nélkül is meg kellene engedni olyképpen, hogy az ilyen perben a törvénytelen származást kizárólag, mint a tartási kötelezettség előkérdését, incidentaliter, a személyállapotra való kihatás nélkül kellene vizsgálni. A házasság zárt etikai tartalmán nem szabad rést ütnünk ebben az esetben sem, mert a tervezet álláspontjának gyakorlatbavételével a tartás kérdése rendszerbelileg megoldható lesz. A családjogi kapcsolat annyira kizár minden más tartást, hogy még szerződéses alapon sem foghat helyet, mert ez contra móres történnék. A férj életbenléte] esetére lásd : a Magyar Jogi Szemle 1931. IV., V. füzetében megjelent tanulmányomat : «A házasság tartama alatt nem a férjtől született gyermek tartási igényének problémája.»