Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A szegényjog

JOGGYAKORLAT. 337 sértette azt az eljárási szabályt, hogy az ítélet csak a felhozott, azaz letárgyalt tényekre, kifogásokra és bizonyítékokra alapítható. (Tárgyalási elv.)" (C. P. VII. 1120/1930.-1932. IX. 13.) A bpesti tábla az igazolási kérelemnek helyt nem ad, mert: „az a felperesi tényállítás, hogy felperes 1931. évi december hó 3-tól ugyanezen hónap 28-ig beteg volt s így képviselőjét utasítással és felvilágosítással nem láthatta el, felperesi képviselőt a felülvizsgálati kérelemnek idejében való elkészítésében és beadásában egyáltalán nem gátolhatta, mert a képviseletben változás nem állott be s felperes ugy az elsőbíróság mint a fellebbezési bíróság előtt a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédi képviselte, ki a per anyagát minden tekintetben ismerte." (Bp. T. P. V. 1457/1932.-1932 VII. 1) A Kúria az ugyanazon felek között folyamatban volt első percben a megítélt tőke után a felperes keresetével egyezően 1924. I. 24-től ítélte meg a kamatokat. A felperes ezt követően második keresetet indít az 1924. I. 24-időt megelőző időre járó kamatok iránt. A Kúria a keresetet elutasítja, mert: „az előző percben hozott kúriai ítélet jogerősen eldöntötte, hogy a felperest a kárkamat 1924. január 20-tól illeti meg s igy kétségtelen, hogy a felperes új keresetével ezzel ellenkező birói rendelkezés elérését célozza. Ámde a korábbi perben hozott jogerős ítélet anyagi jogereje a Pp. 411. § a értelmében kizárja azt, hogy ama ítélet hatályban állása allatt azzal ellenkező határozat elérése végett új kereset indítassék." (C. P. IV. 5757/1931.-1932. IX. 14.) A határozat indokaival nem értünk egyet. Ha a felperes első keresetében nem kérte az 1924. I. 24. előtti időre járó kamatot, akkor az ezen első perben hozott ítélet nem döntötte el azt a kérdést, hogy járt-e kamat a felperesnek 1924.1.24. előtti időre is, — hiszen anélkül, hogy a „ne ultra petitum" elvét megsértené, nem is volt módjában a kúriának ezen előző időre járó kamatok felett dönteni, — s így a most tárgyalt határozttal legfeljebb anyagi okok alapján lett volna a kereset elutasítandó, míg a Kúria által felhozott alaki okokból nem. A íe. életbelépése óta a felülvizsgálati bíróság — a törvény rendelkezéseinek megfelelően — eltér a Pp. 535. §-ának merev alkalmazásától. Bár más vonatkozásban, mégis abban az irányban, hogy az alaki jogszabálynak nem szabad gátat vetnie az anyagi igazság szabad érvényesülése elé, tovább megy a budapesti tábla, kimondván, hogy : „munkaügyi perekben a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 22. §-a szerint tartandó nyilvános előadásra a Pp. 515. §. mereven úgy sem alkalmazható, hanem a rendelet 22. §-ának helyes értelme szerint, ha arra a törvény vagy az ügyállás szerint szükség van, a szóbeli tárgyalás mindig megnyitandó." (Bp. T. P. VI. 5352/1Í32.-1932. VÍ. 17.) A 45. számú polgári jogegységi döntvény rendelkezéseinek megfelelően csődtömeg ellen hozott Ítélet rendelkező részét igy fogalmazza a Kúria: kötelezi, hogy .... fízesen az 1881.