Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A szegényjog

338 JOGGYAKORLAT. XVII. t. c. 50. §-ának korlátai közt." (C. P. V- 1208/1932.1932. IX. 23.) Adalék a kényszeregyezségi eljáráshoz: A kényszeregyezségi eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt érvénytelen jelzálogjog törlésének elrendelése a kényszeregyezségi eljáró bíró s nem a telekönyvi hatóság hatáskörébe tartozik.^ (C. Pk. V. 1164/1932.- 1932. VI. 23.) „A kény szeregyezségi eljárás során a végrehajtató követelésére nézve "a külön kielégítési jogosultságot a kir. törvényszék megállapította. Ez utóbbi körülmény az elismert és lejárt követelésnek a kény szeregyezségi eljárás során jóváhagyott egyezség alapján való kielégítését nem akadályozhatja meg s erészben a végrehajtató igényeinek korlátja csak az lehet, hogy az egyik fedezeti alapból már kielégítést nyert követelését a másik fedezeti alapnál újból ne érvényesítse." (Bp. T. P. VIII. 7613/1932.— 1932. VII. 13.) Dr. Vajda Petúr. Büntetőjog. /. Anyagi jog. BTK 104. §. összbüntetés. Az 1880. évi XXXVII. 36. §-ában foglalt büntetések egységesítésének csak akkor van helye, ha a jogerősen elítélt szabadságvesztés büntetésének tartama alatt, tehát végrehajtásának folyamán, vagy annak törvénytelen beavatkozás folytán történt szabadlábra helyezése után, tehát szökése alatt, (a m. kir. Kúriának 18. sz. döntvénye) követett el újabb bűncselekményt és ítéltetett újból szabadságvesztés büntetésre. Abban az esetben azonban, midőn az elítélten, ennek szökése folytán a büntetés még folyamatba vehető nem volt és ő e szökése alatt követett el újabb bűncselekményt, összbünteiést kell kiszabni. 1932. IX. 14. B. 3765/932. 381. §. 2. minősítés feltétele. A biztosítási ügynök nem áll a biztosító intézettel olyan jogi viszonyban, mely a hivatkozott törvényhelynek megfelelő súlyosabb minősítés alapjául szolgálhatna. A közönséges üzletszerző feladatát kizárólag a biztosítási ajánlatok közvetítése képezi. Az általa benyújtott életbiztosítási ajánlatok elfogadása vagy visszautasítása felett való döntés jogát az intézet magának tartván fenn, az ő tényei — és nyilatkozataiból jog és kötelezettség a biztosító intézetre nem származik. A biztosító intézet ügyeinek vitelével megbízva egyáltalán nem volt, vádlott ténykedése ezek szerint egyik alapon sem lévék vonható a Btk. 381. §-ának 2. pontjában megjelölt jogviszonyon fogalmi körébe. 1932. IX. 7. B. 1864/932. 281. §. erős felindulást előidéző okok ériékelése. A Btk. 281. §-ának első bekezdése nem tesz megkülönböztetést az erős felindulás fajai és keletkezési okai között, de az általános jogérzettel sehogy sem fér össze, hogy az olyan tettek