Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A biztosított dolog elidegenítése és a biztosítási novella

314 DR. TÚRY SÁNDOR KORNÉL. függetlenül minden teoretikus elgondolástól — a dolog megszerzőjére tekintő az a méltányossági szempont, hogy utóbbi (szerződési jogviszony hiányában) védtelenül ne maradjon s hogy ehhez képest a biztosító ne vonhassa ki magát a veszélyviselés alól pusztán az átruházás fényére hivatkozással: nyilvánvaló, hogy nem hatályosulhat e védelem akkor, ha maga a védeni kívánt személy nem tart arra számot. II. A Kt.-ből és Jogrendszerünk egészéből szükségszerű következetességgel folyó ezen a helyzeten a Novella mit sem változtatott. a) Mindenekelőtt ez a törvény — szövegéből és indokolásából is kitünőleg — csupán a biztosítási jogviszonyban álló felek, a biztosított (szerződő fél) és a biztosító egymásközötti viszonyában rendezi a b. díj fizetésével kapcsolatos kérdéseket. Amiből nyilvánvaló, hogy e törvénynek azok a rendelkezései is, amelyek a több évre kötött (kár-) biztosítási szerződés alapján járó díjak kötelező voltát és perelhetőségét megállapítják, szintén csak a felek egymás közötti viszonyában bírhatnak hatállyal. Ez már önmagában kizárja azt, hogy a Nov. rendelkezéseinek oly hatály legyen tulajdonítható, amely lehetővé tenné a b. díjnak a b. jogviszonyon kívül álló harmadik személytől való követelhetését is. b) Ehhez képest a Nov. csupán a b. szerződésben álló felek közötti viszonyban „módosítván és egészítvén ki" a Kt.nek a „biztosítási ügyletre" vonatkozó rendelkezéseit, (1. §.), minden más vonatkozásban, amely érinti ugyan a biztosítási ügylet hatályosságát, de kívül esik a b. szerződésben álló felek viszonyán, a Kt-nek, illetőleg az általános magánjognak szabályai maradtak a Nov. után is érvényben. A biztosítási jogviszonyon kívül eső ily jogviszony — egyebek között — az is, amely a szerződő fél, mint a biztosított dolog jelenlegi (eredeti) tulajdonosa és a dolog megszerzője között az elidegenítő ügylet folytán létesül. Erre a jogviszonyra tehát a bizt. szerződésből eredő jogviszonyokat rendező ogszabályok semmiképen nem nyerhetnek alkalmazást. De épen ezért nem is álhatják útját ez utóbbi szabályok annak, hogy az érintett jogviszonynak az ebben szereplő személyek (a dolog elidegenítője és megszerzője) bármilyen oly tartalmat adjanak, amely nem törvénybe ütköző. Ennélfogva semmi akadálya nem lehet annak sem, hogy az elidegenítő (az eddigi biztosított) és a megszerző az elidegenítő ügyletben (vagy esetleg külön megállapodással) kizárják a b.-nak a megszerzőre leendő átszállását s tegyék ezt meg abban az esetben is, ha a biztosító magába a b. szerződésbe — Kt.-ben adott joggal nem élve — nem vett fel ily kikötést s így nem tette függővé a b.-nak az új tulajdonosra leendő átszállását az ő — esetrőlesetre adandó — beleegyezésétől. Az elidegenítő és megszerző viszonyában az átruházást