Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A biztosított dolog elidegenítése és a biztosítási novella

A BIZTOSÍTOTT DOLOG ELIDEGENÍTÉSE. 315 kizáró ily kikötésnek még az oly jogrendszerben sem lehet akadálya, amelynek biztosításjogi kódexei kényszerítő (cogens) módon rendezik a biztosított dolog átruházásával kapcsolatos kérdéseket (miként a N.: 72. §; 0. 72.; Sv. 98. cikk.) Mindenekelőtt azért nem, mert a kényszerítő erő csak a dolog megszerzőjének (esetleg az elidegenítőnek is: 0.), de semmiesetre a biztosítónak az érdekében (javára) van megállapítva: az elidegenítést tárgyazó szabályok a megszerzőt, de semmiképen a biztosítót is védő szabályok. Csak a megszerző az, akire irányzott méltányossági tekintetből állapítják meg az idézett kódexek a biztosítási jogviszony átszállását. (1. fentebb is). Már pedig abból, hogy a törvényi átszállást kimondó rendelkezés - a biztosítási jogviszony körében — a megszerző javára kényszerítő erővel van felruházva és hogy ehhez képest a biztosító és a biztosított (az elidegenítő) nem köthetik ki azt — ellentétben Kt. 484. §-ával —, hogy a megszerző ne lépjen be a b. jogviszonyba, épen nem következik az, hogy az elidegenítőnek és a megszerzőnek szintén ne lenne módjában egyetértő megállapodással kizárni az átszállást. Ily megállapodással a dolog megszerzője maga mond le arról, a védelemről, amelyet a törvény felkínál neki. Azután: a biztosításjogi kódex kényszere épen csak a b. szerződésből'eredő viszonyok tekintetében hatályosulhat, holott itt — mint láttuk — nem a biztosítási szerződésnek valamely kikötéséről van szó, hanem egy utóbbitól teljesen független, nem is a b. szerződés ügyfelei között létesülő megállapodásról.7 A német Vorentwurf (1903.) 70. §-ának első bekezdése kifejezetten kimondta a szóban levő megállapodás jogi megmegengedettségét és annak, hdgy a N. ezt a rendelkezést nem vette át, kizárólag az az oka, hogy itt nem a b. szerződésből eredő megállapodásról van szó, hanem oly szerződéses megállapodásról, amely egyáltalában nem is esik a biztosítójogi kódex hatálya alá. Még inkább így kell állania a dolognak egy oly jogrendszer szempontjából, amely — miként a Kt. — nem is kényszerítő módon állapítja meg a b. jogviszony átszállását. Helyesebben : itt a szabályozás kényszerítő erejétől netán levonható kétség sem zavarhatja meg a tisztánlátást. A mi pedig különösképen a mi Kt.-ünket illeti, az iméntiekhez hozzájárul még az is, hogy ő — szemben a külföldi jogalkotásokkal — sajnálatos módon nem biztosít felmondási jogot a megszerzőnek, mint erre fentebb már utaltam. Már pedig ha a külföldi irodalomban általánosan elfogadottnak tekinthető nézet (1. 7. j.) a 7 Túlnyomó többségben elfogadott álláspont; igy: Bruck: Vers. recht, 1930. 595. 1.; Hagen: Vers. recht I. k. 666. 1.: u. ő-: Manes—Vers. Lexicon 3. kiad. 1676. 1.; Gerhard—Manes: Kommentár 333—34. 1.; az osztrák jog szempontjából; Ehrenzweig: Die Rechtsordnung der Vertragsv. 243. 1. (1929.); tZllcnk: Ehrenberg. Festgabe für Manes. 195. I; Willckens: Z. f. Vers. W. 1928. évf. 160. 1. 21*